Egy szülinap, egy ország, meg egy másik ország. 25 éve kiáltották ki a Magyar Köztársaságot. Londonban ünnepeltek, Magyarországon tüntettek.
Ajánlom
Bulit tartottak London közepén. Nem ám holmi átlagos birthday party volt ez tegnap, hanem a Magyar Köztársaság kikiáltásának 25. évfordulója. Október 23-án angliai magyarok is megemlékeztek a haza e fontos eseményéről, ha már a politika, a gazdaság, röviden az élet miatt úgy alakult, hogy London lett a második legnagyobb magyar város. (Eközben itthon tüntettek a civilek, megemlékezett a Jobbik, de nem maradhatott ki a maga sajátos módján Orbán Viktor sem.) Az eseményt a „Kreatív Ellenállás” londoni szekciója szervezte, amely csoport külföldre szakadt fiatalokból áll (londoni és berlini ága van a szerveződésnek), akik újra meg újra kreatív megmozdulásokat szerveznek városszerte, hogy így fejezzék ki szolidaritásukat a Magyarországon élő, a demokratikus értékek – a szólásszabadság, az esélyegyenlőség, az átláthatóság és a civil szféra – iránt elkötelezett kortársaik mellett.
Október 23-án a Trafalgar Square-re szervezett tüntetésre invitált a meghívó. Tegnap délelőtt a National Portrait Gallery előtt egy maréknyi magyar – körülbelül negyven ember – emlékezett ’56-ra és a rendszerváltásra, úgy, hogy felolvasták a köztársaság kikiáltási szövegét, és táblák felmutatásával prezentálták az akkori értékek melletti elkötelezettségüket. „Az elmúlt 25 év nem pontosan a reményeink szerint sikerült, melynek kevés félreérthetetlenebb jele van, mint épp az, hogy ezt a születésnapi ünnepséget mi most Londonban tartjuk, ahol élünk.”
Mindebből nekünk az tűnik a legfontosabb megfigyelésnek, hogy milyen végtelen természetességgel adják mindenki tudtára a véleményüket, érzéseiket London mindennapjaiban, a város szokásos forgatagában. Ráadásul most épp olyasmit ünnepelve, ami nincs többé. De valóban nincs többé Magyar Köztársaság? Vagy a helyébe fabrikált Rezsisztán csak múló nemzeti rosszullét?
A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.
A kormányváltás esélyétől megrettenve Orbán Viktor nekiállt interjúkat adni, és tett pár olyan állítást, melyekkel lerombolta azt a képet, miszerint egy lenyűgözően felkészült, kikezdhetetlen elme lenne. Tizenhat évnyi kormányzás ellenére is úgy tűnik, a miniszterelnök tudása kritikus területeken erősen hiányos.
A kastélyprogram pályázatán nyertes Hódmezővásárhelyet utólag, jogszabályellenesen ütötték ki a nyeregből, de Márki-Zay Péter szerint az a legfontosabb, hogy az oligarchák nem lopták el a kastélyt.
Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.
A negyedik Csúcsformábant egyenesen az Amerikai Egyesült Államok elnöke kérvényezte, ráadásul nem ez az első megnyilvánulása, amivel befolyásolni próbálja Hollywoodot.
Az irodalmi Nobel-díj átadása előtt két nappal civilek, a stockholmi ünnepség másnapján az önkormányzat köszönti felolvasással a békési város szülöttét.
Az amerikai békemissziót inkább a pánik, mint tudatos stratégia mozgatja, Orbán Viktor moszkvai látogatása pedig csak Putyin igazolására szolgál és Európa egységének gyengítését szolgálja. Fedinec Csilla Ukrajna-kutatóval elemeztük az elmúlt másfél hét eseményeit.
Ha a hatalom kábítószerfogyasztókat akar keresni az éjszakában, akkor találni is fog, ergó könnyen „eredményt mutat fel”. Viszont az állománynak tele a hócipője azzal, hogy politikai célokra használják őket, állítják rendőr forrásaink.
Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.
„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyermekig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”
Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.
A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.
