A blogról

  • Kovács Eszter Málna
  • 2013. június 20.

Magyar Mandarin

Felhősárkány mancsonként öt karommal, lótuszvirág és őszibarack. Mi más jelenne meg az ember szeme előtt, amikor csukott szemmel a térképre bök, s keresztezett ujjakkal a háta mögött azt kívánja, hogy kaland és szeszély minél messzebbre sodorja?

Nos, nem ez. Kínára böktem, és itt vagyok, nincs virág és nincs barack. Sárkány van, a császár jelképe. Hal. Teaház. Művészet a gyárban. Dübörgő város. Több mint húszmillió állandó polgár, aki dudál és biciklizik, taxiba ül, vagy alszik a metrón. Nem fél, kap levegőt, maszkban jár, ünnepel. Örül, hogy itt él. Nem járt nyugatabbra. Nem ismer engem. Sosem derült, vagy olvasott a soraim közt, aligha hallott az éterben. Ahogyan ez nagyon sok honfitársamra is igaz, de ez most nem róluk szól. Szándékaim szerint inkább nekik.

Azoknak, akik nyitottak Kínára, és akiknek nem elég – vagy épp túl sok – az útikönyvszag meg az életkép. Meg e kettő együtt. Akiknek Karinthy Ferenc szavával „kell bele az a kis gikszer, kancsal rím, fals, parányi disszonancia, rendhagyó mutáció, amitől egyszerre átmelegszik, lélegezni, élni kezd.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.