A blogról

  • Kovács Eszter Málna
  • 2013. június 20.

Magyar Mandarin

Felhősárkány mancsonként öt karommal, lótuszvirág és őszibarack. Mi más jelenne meg az ember szeme előtt, amikor csukott szemmel a térképre bök, s keresztezett ujjakkal a háta mögött azt kívánja, hogy kaland és szeszély minél messzebbre sodorja?

Nos, nem ez. Kínára böktem, és itt vagyok, nincs virág és nincs barack. Sárkány van, a császár jelképe. Hal. Teaház. Művészet a gyárban. Dübörgő város. Több mint húszmillió állandó polgár, aki dudál és biciklizik, taxiba ül, vagy alszik a metrón. Nem fél, kap levegőt, maszkban jár, ünnepel. Örül, hogy itt él. Nem járt nyugatabbra. Nem ismer engem. Sosem derült, vagy olvasott a soraim közt, aligha hallott az éterben. Ahogyan ez nagyon sok honfitársamra is igaz, de ez most nem róluk szól. Szándékaim szerint inkább nekik.

Azoknak, akik nyitottak Kínára, és akiknek nem elég – vagy épp túl sok – az útikönyvszag meg az életkép. Meg e kettő együtt. Akiknek Karinthy Ferenc szavával „kell bele az a kis gikszer, kancsal rím, fals, parányi disszonancia, rendhagyó mutáció, amitől egyszerre átmelegszik, lélegezni, élni kezd.”

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.