Így szeretgeti halálra a Facebook a sajtót
facebook-newsfeed7-ss-1920-800x450.jpg

Így szeretgeti halálra a Facebook a sajtót

Csavarnak kicsit az algoritmuson, és minden a feje tetejére áll. De ki jár jól?

„A Facebook megváltoztatja a hírfolyam működését. Ahhoz, hogy továbbra is találkozz a cikkeinkkel, a következőt kell tenned...” – akinek nem jött szembe az elmúlt héten ilyen vagy ehhez nagyon hasonló bejegyzés, cikk, kérés vagy jeremiád az vagy nem facebookozik eleget vagy már eddig se követett újságokat a közösségi oldalon. Még a Hírcsárda is megírta, nekik se nagyon sikerült elviccelniük. A helyzet igazi borzalma az, hogy a cikk az elmúlt három-négy év bármelyikéből származhatna.

Fussuk végig mi történik most, és mi történt eddig. Jelenleg a Facebook küzdelmet hirdetett az álhírek ellen, ezért csökkenti a médiacégek oldalai felé terelt forgalom volumenjét. Több nyilatkozata is volt ezzel kapcsolatban a cégnek. A legutóbbi szerint, hogy több helyi hírt és az ismerőseinktől származó szöveget szeretnének mutatni. Emellett a jó minőségű hírforrásokat akarják előnyhöz juttatni.

A Facebook nem kertelt, közölte a médiacégekkel, hogy ez várhatóan a hírfolyam felől érkező forgalom megcsappanásával fog járni. Jól talán a helyi sajtó járhat a változással, más kérdés, hogy a cég egy USA méretű országban gondolkodva beszél helyi hírekről. Érdemes lesz megvizsgálni, hogy a Magyarországon a vidéki sajtó előtérbe tolása azt eredményezi-e, hogy a Mészáros Művek vidéki lapjait erősíti a hírfolyam algoritmusa.

Arra már a mostanit megelőző – azaz decemberi – „esküszünk most tényleg jó lesz” üzenetet tartalmazó Facebook-bejelentés után felhívták a figyelmet a kutatók, hogy a cég megoldása nem nagyon működik. A híreket egy Explore nevű külön hírfolyamba száműző verziót Szlovákiában, Szerbiában, Kambodzsában, Bolíviában, Guatemalában és Sri Lankán tesztelték. A New York Times szerint a Facebook egyszerre érte el, hogy a legitim hírforrások forgalma csökkenjen, az álhírek hivatalos cáfolata ne terjedjen, és az álhíreket még többen kattintsák.

Az egyes próbálkozásoknál és felsüléseknél azonban fontosabb a több év alatt kirajzolódó minta. A Facebooknak mindig van egy ötlete, hogy mi lesz a jövő. Ilyen volt a sajtó részéről külön fejlesztést igénylő, de az appban jobban megjelenő Instant Articles cikkformátum. Ezt követték a hosszú élő videóközvetítések. Az utóbbinak a használatát támogatta is anyagilag pár kiválasztott partnernél a Facebook. Így eshetett meg, hogy a Curbed újságírója ezer néző szeme láttára végigsétált a Brooklyn hídon és kommentálta ezt. Az élő videó után megjelentek a Deltát idéző rövid, feliratozott a Facebookra gyártott filmek is, amik 30 másodpercben mutattak be valami izgalmasat a nagyvilágból. (Az igazán szorgalmasaknak van híreket küldő messengeres csevegőrobotjuk is.)

A fentiekben az a közös, hogy a médiavállalatok fejlesztési erőforrást és pénzt szántak a formátumokra. Néhány nagy piaci szereplőnek a Facebook megtérítette ezt, de a többség a divatot követve magától vette birtokba az új eszközöket. Végül pedig az is fontos hasonlóság, hogy igazán a közösségi oldal jár jól velük. Miközben a sajtó próbált élni a megmentésére kitalált eszközöknek, a reklámbevételek egyre nagyobb százaléka csorgott át a Facebookhoz.

Ezzel pedig elértünk az őrület Einsteinnek tulajdonított, de általa soha nem mondott definíciójához: ugyanazt a cselekedetet ismételgetni, és más hatást várni. Számos olyan eset van, amikor a fenti közkeletű bölcsesség cáfolható. A sajtó és a Facebook viszonyában viszont igaznak tűnik. Nem egyszerű annak túlélni, akit a Facebook meg akar menteni.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.