A kiskakas gyémánt szatosija és egyéb bitcoinmesék
btc_mese.jpg

A kiskakas gyémánt szatosija és egyéb bitcoinmesék

„Az internet iróniamaximumra törekszik.”

Az internetnek volt egy korszaka, amikor a szabad, bohém önkifejezés tere volt. Ennek ma is vannak nyomai, esetenként még az üzleti szféra is elő tud állni valami szürreálissal. Igaz, többnyire nem úgy, hogy azt annak is szánták.

Most éppen a Square amerikai fizetési startup adott ki egy csinosan megrajzolt, animált mesés weboldalt , aminek az a címe: „Az első bitcoinom és Satoshi Nakamoto legendája” . Már a cím is csodálatos kevercse az Indiana Jones filmek felfutása után készült kalandos gyermekkönyvek keltette hangulatnak és a kriptopénzes fórumok egészen más fajta meséinek. (Hodle anyó, bocsánat.)

A mesébe belelapozva egyrészt remek rajzokkal találkozunk. Kíváncsi macskával, ami egy szkafanderben kering a Föld körül, látványos, az északi pólust jelző zászlóval díszes bolygó, az óceánban lakó szörnnyel, vörös hajú kislány pöttyös ruhában, és persze szemekkel, lámpákkal és elektroncsövekkel teli itt-ott füstölő számítógépekkel. Öröm nézni. Ráadásul az egér mozgatására még mocorognak is ezek a figurák, nem csak állnak egy helyben, mint holmi kinyomtatott mesekönyvben.

Sajnos a sztorinak szövege is van, ami inkább hozza a kriptós fórumok hangulatát. Az a szülő, aki esetleg tényleg meseként próbálja használni a Square sztoriját, már a második oldalon belefut abba a mondatba, hogy

„Ez az új pénz – vagy kriptopénz – nem tartozott egy állam vagy cég központosított irányítása alá sem.”

Ez biztos generálna pár kérdést lefekvés előtt. De ha erre nem is kérdeznek rá a gyerekek, akkor arra a mondatra, hogy „minden bitcoin létezését a blockchain validálja”, már biztosan.

A mese természetesen happy enddel zárul: egyrészt megtudjuk, hogy a bitcoin, amire nagyon kell vigyázni, mert értékes, az darabolható, és vehetünk egy kis darabot is. Másrészt pedig elhangzik a reklámüzenet – ki gondolta volna, hogy a mese reklám?! – amely szerint a Square alkalmazásában most már lehet kriptovalutákat is vásárolni. Az igazi poén viszont csak ezután jön. A szabvány, boldogan éltek amíg meg nem haltak helyett egészen másfajta zárszó van, ami leginkább a kockázatokésmellékhatások című egészségügyi szabadversre emlékeztet. A mese arra hívja fel a figyelmet, hogy a kriptopénzek árfolyama vadul mozog és hogy senki se költsön többet, mint amit megengedhet magának.

Ez vicc, ugye?

A Square próbálkozását elkönyvelhetjük ügyes reklámnak. Elvégre mi is bedőltünk neki, pedig tudjuk, hogy mi a bitcoin és a blockchain. Nehéz ellenállni a mocorgó, szőrös állatokkal elmesélt történeteknek, ezt La Fontaine-től a gifmegosztók üzemeltetőiig mindenki tudja.

A helyzet viszont az, hogy valóban vannak kriptovalutás gyerekkönyvek. Ábécéskönyv, amiből meg lehet tudni, hogy a B az bitcoin, de a B az blokchain is. Aztán akad a gyanús üzleti self-help könyveket író Ponn Sabra tollából néhány füzet, ami a bányászatra és a spekulációra tanítja a gyerekeket. Egy-két dolláros, magánkiadásban megjelent művekről beszélünk, de így is zavaró a kép. Biztos, hogy kell a gyerekekkel beszélni a pénzről, de nem a legdurvább spekulatív üzlettel kellene kezdeni.

Másvalaki problémája – kövesse a Magyar Narancs technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogját!

Másvalaki problémája – Magyar Narancs

Nem látod, pedig ott van, és téged is érint. A Magyar Narancs új, technológiai-társadalmi kérdésekkel foglalkozó blogja.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.