Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

1997 után újra rendezhet valamit az Avataron kívül James Cameron

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 17.

Mikrofilm

A Hirosimára dobott atombomba történetét mesélheti el.

Hirosimáról forgatja a következő filmjét az Avatar után James Cameron a Deadline szerint. 

A lap abból következtet erre, hogy Cameron megvásárolta a megfilmesítési jogait a még csak jövő augusztusban megjelenő Ghosts Of Hiroshima című regénynek.

A Ghosts Of Hiroshima regényt Charles Pellegrino írta, Cameron elvileg ebből mesélné el a Hirosimára dobott atombomba történetét. 

A történet egy fiatal férfiról szól, aki az egyetlen ember a világon, akinek sikerült túlélnie mindkét Japánra ledobott atombombát.

Nemcsak a történet ambiciózus és hiánypótló, hanem már azért is nagy dolog ez, mert James Cameron 1997 óta nem rendezett semmit az Avatar-filmeken kívül. Ez még egy ideig tart majd, ugyanis jövő év végén érkezik a széria harmadik része.

 

Maradjanak velünk!

Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

hetilap borító
Előfizetek
Előző cikk a rovatban Borbély Alexandra filmjét jelöli Szlovákia az Oscarra Borbély Alexandra filmjét jelöli Szlovákia az Oscarra
Következő cikk a rovatban Ridley Scott már egy harmadik Gladiátor-filmmel kacérkodik Ridley Scott már egy harmadik Gladiátor-filmmel kacérkodik

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

Kritika

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Kritika

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

Kritika

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

Kritika

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Kritika

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.