700 milliót utalt ki az állam egy Rákóczi-filmre, de egyelőre nincs, aki megcsinálja

  • narancs.hu
  • 2023. március 13.

Mikrofilm

A pénz a Nemzeti Filmintézetnél van, de egyelőre nem adták oda senkinek. 

700 millió forintot kapott a Nemzeti Filmintézet (NFI) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől a Pro Libertate! címmel készítendő történelmi játékfilmre II. Rákóczi Ferenc életéről és korának eseményeiről, egyelőre azonban senki nem pályázott a film elkészítésére – írja az rtl.hu

Az oldal úgy tudja, a megállapodás értelmében már át is utalták az összeget, a Pro Libertate! című film gyártását pedig legkésőbb 2024 végéig be is kell fejezni.

A Nemzeti Filmintézet azonban az rtl.hu azon kérdésére, hogy pontosan kik vesznek részt a készítésben azt felelte, hogy a filmszakmai döntőbizottság még nem határozott a Rákóczi-film támogatásáról.

A szervezetnek átutalt az állam 700 millió forintot, de miután nem érkezett be ilyen témájú pályázat a filmintézethez, egyelőre nincs kinek odaadni.

Az NFI támogatási eljárása általában úgy zajlik, hogy a filmkészítőknek kell pályázatot benyújtaniuk egy alkotás elkészítésére, és ha a bizottság azt állapítja meg, hogy érdemes azt szponzorálni, akkor megítéli a gyártási költségek 50-100 százalékának megfelelő összeget. Jelenleg tehát arra vár a szervezet, hogy valaki beadjon Rákóczi-témában pályázatot.

Erre egyébként nem maradt sok idő, a támogatásról szóló megállapodás ugyanis azt is rögzíti, hogy a szerződés aláírásától számítva hat hónapon belül meg kell kezdeni a gyártást. Ha ez nem történik meg, akkor vissza kell fizetni a pénzt. A szerződést tavaly novemberben írták alá.

Az rtl.hu felidézi, hogy korábban egy sorozattal kapcsolatos tartalomfejlesztésre megítéltek néhány millió forintot, a történet szerint a Rodostóban haldokló II. Rákóczi Ferenc fejedelem visszaemlékezik a kalandos életére a gyermekkortól a kuruc szabadságharc végéig. A szintén a Pro Libertate! címet viselő sorozat rendezője Vidnyánszky Attila lett volna, ő azonban egyelőre nem reagált a lapnak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.