A Netflix következő nagy dobása: három hét alatt érkezik a horrortrilógia

  • narancs.hu
  • 2021. május 21.

Mikrofilm

Könnyed tiniborzongásból kreálna valódi valódi filmes eseményt a streamingszolgáltató.

Az, hogy ma már nincs mindenre és mindenkire hatással lévő hype egy-egy film vagy sorozat körül, sok szempontból a Netflixnek és a hasonszőrű streamingplatformoknak köszönhető: előre kitűzött, heti bemutatónaptár helyett az algoritmusok uralta tartalomdömping uralkodik; a sorozatepizódok nagy része pedig egyszerre lesz elérhető, azaz darálható. Azzal, hogy nem kell a körmünket rágnunk a folytatást várva, nemcsak az izgalom veszik el, de a várakozás bája is – persze bármikor lehet csatlakozni a nézéshez, de a legtöbb műsor szavatossága épp a bőség zavara miatt hamar lejár.

Következő nagy dobásával a Netflix igyekszik visszahozni valamit a régi szép időkből: nyári horrortrilógiáját három héten át, heti egy-egy epizóddal mutatja be, így próbálva újra eseményt kreálni a premierből. A Fear Street trilógia R.L. Stine tinihorror-ponyváinak adaptációja: az első 1994-ben, a második 1978-ban, a harmadik pedig 1666-ban játszódik. A sztori szerint

egy csapat tinédzser felfedezi, hogy a kisvárosukat kísértő borzasztó események között valamiféle kapcsolat van, és ők lehetnek a következő áldozatok.

R.L. Stine itthon sem ismeretlen, hiszen Libabőr-sorozatának egyes darabjai magyarul is megjelentek. A tengerentúlon azonban igazi kultszerzőnek számít: a horrorkliséket újrahasznosító, főleg tiniknek szánt könnyed, borzongató füzetei évtizedek óta népszerűek. 2015-ben mutatták be Libabőr című, a művei által inspirált filmet, amit 2018-ban követett a második rész. A Fear Street különlegességét az adja, hogy bár az alapját adó könyv az enyhe PG, azaz a "szülői felügyelettel ajánlott" besorolást kapta, a filmek R-korhatárral (17 éven aluliak csak szülői vagy felnőtt kísérettel láthatják) futnak majd, azaz várhatóan az ijesztegetésen kívül valódi horrorjeleneteket is láthatunk majd bennük olyan színészekkel, mint Maya Hawke, Sadie Sink vagy Gillian Jacobs.

Az első rész premierje július 2-án, a másodiké július 9-n, a harmadiké pedig július 16-án lesz.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.