A Dear Evan Hansen az elmúlt évek egyik legnagyobb színházi sikere volt Amerikában; 2016-ban, vagyis egy évvel a történelmet író Hamilton után mutatták be a Broadway-n. A Hamiltonból tavaly készült filmadaptáció, mely azonban inkább virtuóz módon rögzített színházi előadás volt (kritikánk), de el nem múló kultuszát jól mutatja, hogy még így is befért a múlt év legnézettebb filmjei közé. A Dear Evan Hansen hozzá hasonlóan tarolt a Tony-díjátadón (9 jelölésből 6 díj, köztük a legjobb musical díja); főszereplőjéből rövid idő alatt sztárt csinált, betétdalai pedig a slágerlisták élére törtek. Nem csoda tehát, hogy Hollywood szintén lecsapott rá.
A Dear Evan Hansen az a fajta csupaszív, ám mégis elgondolkodtató musical, ami sajnos a giccses látványdarabok mellett soha nem jut el a pesti színházakba: dalai fülbemászóak, szereplői életszerűek, és látszólag könnyed, keserédes hangvétele ellenére nem fél olyan rendhagyó módon boncolgatni olyan témákat, mint az öngyilkosság és a magány. A sztori egy Evan Hansen nevű középiskolásról szól, akinek sem barátai, sem közösségi élete nincs, ezért pszichológusa tanácsára, anyja nyaggatására pozitív hangvételű leveleket kezd írni magának. A „Kedves Evan Hansen!” kezdetű üzenetek célja hogy megtalálja a szépséget az élet apró dolgaiban és egyfajta képzeletbeli barátságot kitalála oldja saját szorongását. Az egyik ilyen levél azonban az iskola egyik rosszfiújához, Connorhoz kerül, akinek húgába, Zoe-ba Evan fülig szerelmes. Mikor Connor öngyilkos lesz, szülei megtalálják nála az Evan-nak címzett levelet, s emiatt azt hiszik, Connor és Evan valójában barátok voltak.
A szülők görcsösen ragaszkodnak gyerekük emlékéhez, Evan pedig részben az ő kedvükért, részben azért, hogy közel kerüljön Zoe-hoz, további hamis leveleket kezd gyártani, melyekben mély barátságot hazudik közte és Connor között.
A hazugságból lényegében mindenki profitál: Evan barátokat és szerelmet lel; a szülők végre úgy érezhetik, közelebb kerülnek fiúkhoz, akire míg élt, alig fordítottak figyelmet; hamarosan pedig egész mozgalom alakul ki Evan és Connor körül. A darab nem fél provokatív kérdéseket feltenni az öngyilkosságból hasznot húzó szereplőkkel kapcsolatban, de ironikus glóriát von az öngyilkos Connor feje köré is, akinek emléke hirtelen mindenkinek a fejében megszépül. A hús-vér karaktereknek és az összetett sztorinak köszönhetően nincsenek egyszerű megoldások vagy olcsó tanulságok – épp ezért igazán hatásos a darab, melynek dalait és szövegét az a Benj Pasek és Justin Paul írta. A Kaliforniai álomért később mindketten Oscart is nyertek.
A filmadaptációt az érzékeny tinisztorik mestere, Stephen Chobsky rendezi, aki Egy különc srác feljegyzései címmel nemzetközi bestsellert írt, majd hasonló sikerrel adaptálta vászonra is a regényt. Legutóbbi filmje Az igazi csoda volt még 2017-ben. A Dear Evan Hansen moziváltozatában a főszerepet ugyanaz a Ben Platt alakítja majd, aki a színdarabban nyújtott alakításáért Tony-díjat is nyert; azóta pedig A politikus címmel már sorozat-főszerepben is bemutatkozhatott a Netflixen. Mellette olyan nagyágyúk láthatóak, mind Julianna Moore vagy Amy Adams, a feltörekvő sztárokat pedig Kaitlyn Dever (Hihetetlen; Éretlenségi) és Amandla Stenberg (A gyűlölet, amit adtál; Minden, minden) képviselik.
A Dear Evan Hansent Amerikában szeptember 24-ben mutatják be a mozikban.
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
