Öt pontban mondjuk el, miért mestermű: 10 éve készült, de azóta sem csináltak jobb szuperhősfilmet

  • Gera Márton
  • 2018. július 19.

Mikrofilm

Annyit segítünk, hogy Christopher Nolan rendezte.

Nem tudom pontosan, eddig hányszor láttam, de amikor tegnap este újranéztem A sötét lovagot, megint kiderült, hogy még mindig tartogat meglepetéseket, akárhányszor futhat neki ennek a filmnek az ember, valószínűleg mindig talál valami újdonságot. Tegnap nekem például az a felismerés jutott, hogy a Szemtől szemben híres jelentére hajazó kihallgatás során Nolan még azt is képes valahogy elérni, hogy pár percig elkezdjünk a fegyvertelen Jokernek szurkolni.

Batman interrogates the Joker

my favorite scene from The Dark Knight

10 éve mutatták be Christopher Nolan második Batman-filmjét, aminél jobb képregényfilmet azóta sem csináltak. És persze előtte sem készült nála jobb szuperhősfilm. Nehéz is összehasonlítani A sötét lovagot a manapság futószalagon érkező szuperhősfilmekkel, de az évforduló kapcsán igyekeztünk összefoglalni, miért remek film a trilógia középső darabja.

Az alábbiakban lesz némi spoiler a Batman-trilógia cselekményével kapcsolatban!

Egy kerek egész

Bár A sötét lovag tökéletesen megállja a helyét önmagában is, nehéz attól eltekinteni, hogy mégiscsak trilógiáról van szó. Amikor Christopher Nolan befejezte a Batman: Kezdődik!-et, még egyáltalán nem volt biztos abban, hogy vissza is tér a folytatásra. Aztán A tökéletes trükk után mégis visszament Chicagóba, hogy nekivágjon a reboot második részének, amelyre már tucatnyi utalás volt a Kezdődik!-ben. És igazából ezért nagyszerű ez a Batman-trilógia: mindhárom rész működik önmagában, de ha egyben nézzük, látjuk a kapcsolódási pontokat, kiderül például, hogy a város soha nem nyugodhat meg, mert legyőzhették ugyan Ras Al Ghult, az első film utolsó jelenetében már Gordon jelzi az éj sötétjében, hogy van valaki, aki dzsókerkártyákat hagy maga után, és mostantól vele kell foglalkozni.

Batman Begins Ending (w. credits) [HD]

Batman Begins Ending (w. credits) [HD] The ending of Batman Begins in HD. Driected by Christopher Nolan Starring: Christian Bale, Gary Oldm

Nincsenek hősök

Noha a legtöbben szuperhősfilmnek hívjuk, A sötét lovag realizmusa, sötétsége, erkölcsi kérdései mind azt bizonyítják, hogy a hősöket el lehet felejteni. A Kezdődik!-ben talán még el lehetett hinni, hogy Batman a város megmentője, a második rész viszont már azt bizonyította, hogy nincsenek se fehér, se sötét lovagok. Bár Gordon a film végén olyan hősként definiálja Bruce Wayne-t, akire normálisabb időkben szüksége van a városnak, Batmant erős túlzás hősnek nevezni. Ő az, aki képtelen megmenteni Rachelt és Harveyt egyszerre, és ugyan egyiküket kihozza a raktárból, ám ezzel közvetve létrehozza Kétarcot.

Harvey Dent / Kétarc

Harvey Dent / Kétarc

 

Lehet, hogy idióta jelmezben rohangálnak, de olyanok, mint mi

A realizmus A sötét lovag legnagyszerűbb eleme: Nolan szakít a szuperhősfilmek ismert kliséivel, és bár lehet, hogy Joker elbukik, a nézőnek nehéz nem arra gondolnia, hogy mégiscsak ő győzött. A város ugyan hősként emlékszik majd Harvey Dentre, de a valóságban mégiscsak az bizonyosodott be, amit a bohóc az elejétől fogva hangoztatott. Hogy nincs olyan, akit ne lehetne erkölcsi ronccsá tenni. Ezt pedig Nolan ki is mondatja a film elején a később elbukó Harveyval: „You either die a hero, or you live long enough to see yourself become the villian”. Soha nem volt még ennyi erkölcsi dilemma egy képregényfilmben, és nincs abban semmi meglepő, hogy sokan éppen ezt vetik A sötét lovag szemére: hogy túlságosan eltér attól, amit a képregényekben látunk, hogy Nolan csupán háttérnek használja Gothamet és Batmant. Ez persze nem igaz, mert Nolan tényleg nem úgy rajzolt fel mindent a vászonra, ahogy az a DC Comics füzeteiben meg van írva, de pont a bátorság teszi naggyá A sötét lovagot. Részben persze ez lett a DC–Warner veszte is, mert Nolan óta valójában egyetlen értékelhető képregényfilmmel sem tudtak előállni. Hol ezt a sötétebb, realisztikusabb vonalat szeretnék követni (Batman v Superman), hol meg a Marvelt akarják másolni (Suicide Squad), viszont egyelőre egyik sem tűnik sikeres útnak.

false

Úgy hívják, Joker

Ma már nehéz elképzelni, de amikor kiderült, hogy Heath Ledger játssza a filmben Jokert, már-már kisebb népfelkelés tört ki. Sokan fiatalnak tartották, és elképzelni nem tudták, hogyan tud majd felnőni Jack Nicholson legendás alakításához. Aztán megérkezett az első előzetes, és rögtön egyértelművé vált, hogy felesleges volt mindenféle nyafogás. „Why so serious?” – kérdezte már az első trailerben Joker, azaz Ledger egy késsel a kezében, akinek ismerjük a történetét. A forgatás előtt heteken keresztül egy hotelszobában edzett a szerepre, olvasott, gyakorolt, majd a felvételkor még arra is megkérte Christian Bale-t, hogy ne csak játékból üsse a kihallgatáson, hanem tényleg csapjon neki oda, de rendesen. Ledger váratlan, a premier előtti halála csak fokozta a várakozást, és ilyenkor általában nehéz is józanul megítélni egy alakítást. De abban aligha van vita, hogy amit a vásznon nyújtott, az úgy briliáns, ahogy van. Az ő bohóca nem annyira túlmozgásos, mint Nicholsoné, inkább komótosan besétál a filmbe, és egy bankrablás során bizonyítja be, hogy mesterbűnöző. Látszólag őrült, kiszámíthatatlan, de nagyon is tervez, és nem feltétlenül gyilkolni, vagy káoszt teremteni akar, hanem bebizonyítani, hogy tulajdonképpen senki sem különb nála. Nem negatívum, inkább csak tény: ez Joker filmje, Bruce Wayne itt csupán másodhegedűs.

via GIPHY

A zene

Bár Hans Zimmer és James Newton Howard a trilógia utolsó részében hozta a csúcsformáját (elég csak Bane főtémájára gondolni), A sötét lovag is piszok erős zeneileg. Sötét, nyomasztó témák váltják egymást, és csak ritkán van nyoma a Kezdődik! végén felcsendülő, könnyen dúdolható, patetikus zenének.

Why So Serious? The Joker Theme The Dark Knight Soundtrack - Hans Zimmer

Brilliancy in composition. The theme was made from two notes played on a variety of instruments.

Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.