Animációs filmet küldünk Oscarra

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 8.

Mikrofilm

A Kojot négy lelke már több nemzetközi elismerést is kapott.

A Kojot négy lelke című animációs filmet jelöli Magyarország a „legjobb nemzetközi film” kategóriában a 2024-es Oscar-díjra – közölte a Nemzeti Filmintézet.

A film Bereményi Géza és Gauder Áron (a Nyócker! rendezője) forgatókönyvéből készült, a producer Temple Réka. A rajzokat a rendező, Gauder Áron készítette, az animációs rendező Baumgartner Zsolt volt, a film zenéit autentikus indián dalokból állították össze. A filmben szereplő zeneszámokat kortárs indián előadók, míg a külföldön vetített angol szinkronos verzióhoz a szereplők hangját indián művészek adták.

Az animációs filmek legnagyobb presztízsű fesztiválján, a franciaországi Annecyben a Kojot négy lelke nyáron elnyerte a zsűri díját,illetve sanghaji fesztiválon is elnyerte a legjobb animációs filmnek járó díjat.

Azóta már több mint 30 fesztiválra kapott meghívást. Gauder Áron animációs filmje nyerte meg a fődíjat a 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon is.

A film „az indiánok teremtésmítoszán keresztül az emberiség előtt álló kihívásokra hívja fel a figyelmet, és felteszi a kérdést, hogy vajon sikerül-e mindannyiunknak megtalálnunk a helyünket az élet nagy körforgásában, amíg nem késő” – áll a közleményben.

„Ez a film rólunk szól, napjaink emberéről. A mitikus szereplők sorsán keresztül megtapasztalhatjuk, hogyan élhetünk harmóniában a természettel. Bízom benne, hogy a történet segít válaszokat adni arra, hogy ki vagyunk, mi a feladatunk, milyen irányba induljunk”

– nyilatkozta Gauder Áron rendező-forgatókönyvíró.

A filmről ide kattintva tudhat meg további információkat.

A jelöltek listáját 2024. január 23-án hozzák nyilvánosságra, a díjátadó május 10-én lesz.

A filmet a hazai mozikban márciusban mutatta be a Vertigo Média, szeptember 21-től elérhető lesz a Filmintézet streaming platformján, a Filmio-n is.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.