Még be sem mutatták Coppola új filmjét, de a rendező már regényváltozatról és Így készült-dokuról álmodik

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 8.

Mikrofilm

Nyolc éve halott szerző jegyzi majd a regényváltozatot. Egyre szürreálisabbá válik a Megalopolis.

Az Apokalipszis most után újabb gigaprojektbe vágta fejszéjét Franis Ford Coppola: a Megalopolis New York utópiáját mutatja be egy építész szemszögén keresztül. A rendező régóta dédelgetett álomprojektje a hírek szerint azonban hamar rémálommá – vagy legalábbis vietnámi háborús klasszikusához hasonló őrületté – vált: a korábban nem látott, új LED-es technológia alaposan megdobta a büdzsét, ráadásul mivel stúdió nem áll a projekt mögött, Coppola a 100 millió felett járó költségeket kénytelen volt saját zsebből finanszírozni. A forgatás folyamatosan csúszott, a stábtagok pedig sorban hagyták ott a felvételeket. Közben azonban Adam Driver több színésztársával együtt kiállt a rendező mellett, azt állítva, a forgatás élete egyik legjobb filmélménye volt. Minderről ebben a cikkünkben számoltunk be részletesen.

A bemutatóról továbbra sincs semmi hír, Coppola azonvan Instagram-posztjában most arról számolt be, nem elégszik meg azzal, hogy a 80-as évek óta dédelgetett ötletéből filmet készített – valóságos univerzumot építene a Megalopolis köré.

Tervei között szerepel például egy Így készült-dokumentumfilm, amelyet a két Oscarra jelölt Mike Figgis (Las Vegas, végállomás) dirigálna. Az ötletet minden bizonnyal az Apokalipszis mostról készült Hearts of Darkness: A Filmmaker's Apocalypse című dokumentumfilm adta ehhez. Ezen kívül Coppola szeretne egy képregényt is Chris Ryall keze nyomán; ő annak az IDW Publishingnak a korábbi fejese, ami az Egyesült Államok ötödik legnagyobb képregénykiadójának számít. De ez még nem minden: szeretne a filmből egy regényváltozatot is, mégpedig arról a Colleen McCulloughtól, akinek Róma urai-sorozata a Megalopolis inspirációjául szolgált – a szerző azonban 2015-ben meghalt. Mindez láthatólag nem zavarja Coppolát, aki Insta-posztjában inkább azt fejtegeti, mi is az, amit szeretne: „A regényváltozat lényegében a mozi könyvhosszúságú leirata. Jellemzően nem az írja, aki a forgatókönyvet. Pont az ellentéte annak a bevett folyamatnak, amikor egy könyvet adaptálnak filmre” – fogalmazott.

A kommentek között többen is rákérdeztek, hogy fogja a nyolc éve elhunyt McCullough megírni a dolgot, mire Coppola azt válaszolta: már megírta, évekkel korábban, a halála előtt. Már csak az a kérdés, mikor és milyen sorrendben érkezik majd a film, a dokumentumfilm, a képregény és a regény.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.