Film

Anthropoid

  • 2020. július 11.

Mikrofilm

Reinhard Heyd­rich a Harmadik Birodalom legfontosabb vezetőinek egyike volt, az SS, az SD (titkosszolgálat) kulcsfigurája, az Endlösungot megtervező és -szervező főnáci, a megszállt Csehország helytartója. Prágában lett merénylet áldozata 1942-ben (köszönhetően saját önhittségének is: a testőr nélkül utazó helytartó menekülés helyett megállt lövöldözni).

A merénylet kapcsán született mozgóképek száma tekintélyes. Leg­utóbb a vértelen HHhH Himm­ler agyát Heydrichnek hívják c. film futott a mozikban. A produktum sajátossága, hogy míg a közhelyekből felépített és klisék mentén egyénített, egymástól alig megkülönböztethető szabadságharcos karakterek elveszítik benne arcukat s így komolyságukat, a pedáns tömeggyilkos életébe részletes beavatást nyerünk, s a céltudatosnak, kitartónak bemutatott figura kel életre s ragadja meg figyelmünket.

Az Anthropoid nem foglalkozik a hóhér lelkivilágával. A fojtogató atmoszférájú, feszült thriller az emigráns csehszlovák kormány – britek tervezte – akciójának a kivitelezését nagy műgonddal, a merénylők alakját alaposan kidolgozva mutatja be. Nem hallgatja el, hogy a merényletet emigráns cseh hazafiakkal végrehajtató brit titkosszolgálat számolt a több ezer ember életét követelő megtorlással. Nem kisebbítve a végül hősi halált halt patrióták áldozatának jelentőségét, megpendíti a kérdést, hogy a megjósolható rettenetes válasz tudatában vajon megérte-e pont ezt a szörnyeteget levadászni. Meglehet, valójában az angoloknak kémkedő Canaris tengernagyot védhették az őt megfigyeltető SD-vezetőtől. Erről talán a következő heydriches filmben esik szó.

Elérhető az HBO-n

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.