Film

Anthropoid

  • 2020. július 11.

Mikrofilm

Reinhard Heyd­rich a Harmadik Birodalom legfontosabb vezetőinek egyike volt, az SS, az SD (titkosszolgálat) kulcsfigurája, az Endlösungot megtervező és -szervező főnáci, a megszállt Csehország helytartója. Prágában lett merénylet áldozata 1942-ben (köszönhetően saját önhittségének is: a testőr nélkül utazó helytartó menekülés helyett megállt lövöldözni).

A merénylet kapcsán született mozgóképek száma tekintélyes. Leg­utóbb a vértelen HHhH Himm­ler agyát Heydrichnek hívják c. film futott a mozikban. A produktum sajátossága, hogy míg a közhelyekből felépített és klisék mentén egyénített, egymástól alig megkülönböztethető szabadságharcos karakterek elveszítik benne arcukat s így komolyságukat, a pedáns tömeggyilkos életébe részletes beavatást nyerünk, s a céltudatosnak, kitartónak bemutatott figura kel életre s ragadja meg figyelmünket.

Az Anthropoid nem foglalkozik a hóhér lelkivilágával. A fojtogató atmoszférájú, feszült thriller az emigráns csehszlovák kormány – britek tervezte – akciójának a kivitelezését nagy műgonddal, a merénylők alakját alaposan kidolgozva mutatja be. Nem hallgatja el, hogy a merényletet emigráns cseh hazafiakkal végrehajtató brit titkosszolgálat számolt a több ezer ember életét követelő megtorlással. Nem kisebbítve a végül hősi halált halt patrióták áldozatának jelentőségét, megpendíti a kérdést, hogy a megjósolható rettenetes válasz tudatában vajon megérte-e pont ezt a szörnyeteget levadászni. Meglehet, valójában az angoloknak kémkedő Canaris tengernagyot védhették az őt megfigyeltető SD-vezetőtől. Erről talán a következő heydriches filmben esik szó.

Elérhető az HBO-n

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”