Tévésorozat

Dave

  • SzSz
  • 2020. július 11.

Mikrofilm

Három éve debütált az amerikai FX csatornán az Atlanta, mely műben a Childish Gambino néven rapkarrierbe kezdő színész, Donald Glover egy botcsinálta menedzsert alakít, aki rokona zenei karrierjét igyekszik egyengetni. A szintén az FX-en futó Dave nem titkoltan az Atanta babérjaira tör, hasonlóan alkotójához, Dave Burdhöz – csak épp ugyanazt az utat fordítva teszi meg. Glover színészként kezdte, ma pedig a világ egyik legmenőbb zenésze. Dave pedig épp azért kezdett bele a zenélésbe, hogy feldobja komikusi karrierjét. A Dave Lil Dicky nevű rapperalter­e­gójának a megpróbáltatásait meséli el.

A sorozat nagyszerűsége abban rejlik, hogy főhőséhez hasonlóan szinte végig halk szavú és low-key marad, ezért csak szép lassan válik nyilvánvalóvá, mennyi mindenben remekel. Kezdetben csak egy vicces, önéletrajzi ihletésű vígjáték, amely az élet leghétköznapibb apróságaiból csinál viccet, majd ahogy a hangsúly a magánéletről a karrierre terelődik, úgy válik a mai zeneipar pontos és vicces paródiájává.

A Dave csúcsra járatja a Lil Dicky nevű, hosszasan felépített poént, bemutatva, hogy a gombamód szaporodó netes rapperek korában tényleg bárkiből zenész lehet: Lil Dicky valóban milliós hallgatottságú, online szenzációvá vált a farkáról rappelve, néhány virális szám után pedig a legmenőbb zenészekkel dolgozhatott együtt. Most pedig minderről egy többrétegű, posztmodern sorozatot is kreált, amely az önéletrajzi párhuzamok nélkül is tökéletesen megállna a saját lábán. Sőt: úgy képes eredeti lenni, hogy látszólag csak a legmagasabb labdákat csapja le.

Elérhető az HBO-n

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.