Film

Arc

  • - ma -
  • 2019. március 7.

Mikrofilm

Jacek egy apró lengyel faluban él, ahol nincs semmi különleges, hacsak a pásztoridill nélküli kisszerűség nem számít annak. Tudjuk (máshonnan), hogy nem. Templom, kocsma, kispolskira kötözve hazaszállított LCD tévé. Persze van azért különleges attrakció: itt építik a világ legnagyobb Krisztus-szobrát! (Mi mást?) Jacek hosszú hajával és metálzenei vonzalmaival eleve a kisközösség deviánsai közé tartozik; él, dolgozik, szereti a barátnőjét, csupa rock and roll az élete, mindaddig, amíg egy napon balesetet nem szenved a mondott szobor építésekor. Mondhatni, pofára esik. De hősünknek ez sem számítana, csakhogy hiábavaló a rendületlen hite a feltétel nélküli szeretetben, a családban, a nagy szerelemben, valahogy mindig korlátokba ütközik. Adott esetben saját anyja állja útját.

Itt kellene működésbe lépnie holmi szatírának, hogy fanyar humorral vezesse végig a nézőt a lengyel társadalom e kicsiny szegletén, melynek az arcátültetéssel hencegő, de a költségeket a családra hárító orvosok, az együttérzés nélküli, szenzációhajhász média, a kisközösség előítéletes és álszent vallásossága rajzolja meg a bánatos kontúrjait. De szó nincs szatíráról, minden véresen komoly és kicsit sem derűs, ám valahogy mégsem érezzük a súlyát: az éles helyzetek inkább egy-egy furcsa viccbe, mintsem szatírába futnak ki. Mindeközben azért a film az emberi kapcsolatok szépen formált mozaikját rakja ki, és persze működik a történet parabolaként is: csak hát a nagy tanulság nem a szeretet hatalma, hanem a hiányának sivársága. Illetve a sivárság sivársága.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.