Film

Az első ember

  • - kg -
  • 2018. november 25.

Mikrofilm

Bár vannak, akik szerint a Holdra szállást Hollywood rendezte meg Walt nagybácsi közreműködésével, mások szerint pedig Földünk lapos, az általánosan elfogadott nézet szerint Neil Armstrong volt az első ember a Holdon. Felment, sétált, lejött – ezt a hármas egységet bontja ki, tölti meg emberi drámával, színesíti, cizellálja, pontosítja, részletezi, díszletezi a Kaliforniai álom Oscar-díjas rendezője (Damien Chazelle), a Kaliforniai álom Oscar-díjra jelölt sztárja (Ryan Gosling), a Kaliforniai álom Oscar-díjas zeneszerzője, operatőre és a Kaliforniai álomban valamiért nem szereplő Claire Foy. A film tétje nem az, ami a vásznon zajlik, hiszen a magánéleti szálon kívül nyitott könyv az egész sztori, és legfeljebb az a kérdés – ez viszont nincs tárgyalva –, hogy ki is valójában Mr. Gorsky, hanem az, hogy a híresen konzervatív világűr és a kalandvágyó független filmes 60 millió dolláros találkozásából ki kerül ki győztesként. Örömmel jelenthetjük, hogy mission accom­p­li­sh­ed, Chazelle-t nem nyelte el a Michael Bayt is magába szippantó mindenség, Christopher Nolan díszlettervezőjével szövetkezve nemcsak a Holdon, de Armstrongék nappalijában is átélhetően rideg tereket teremtett. Egy jelenetért biztosan megérte a felhajtás: még a Holdra-szállás előtt Neil Armstrong először az étkezőjében száll le, mert a felesége nem engedi, hogy apai kötelességét elmulasztva, gyáván kislisszoljon a hátsó ajtón. A Hold ahhoz képest smafu, amivel a nagy űrhajós a konyhában szembekerül: két fiúgyermeké­nek kell elmagyaráznia, hogy apa nem biztos, hogy visszatér.

 

A UIP–Duna Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.