Film

Az első ember

  • - kg -
  • 2018. november 25.

Mikrofilm

Bár vannak, akik szerint a Holdra szállást Hollywood rendezte meg Walt nagybácsi közreműködésével, mások szerint pedig Földünk lapos, az általánosan elfogadott nézet szerint Neil Armstrong volt az első ember a Holdon. Felment, sétált, lejött – ezt a hármas egységet bontja ki, tölti meg emberi drámával, színesíti, cizellálja, pontosítja, részletezi, díszletezi a Kaliforniai álom Oscar-díjas rendezője (Damien Chazelle), a Kaliforniai álom Oscar-díjra jelölt sztárja (Ryan Gosling), a Kaliforniai álom Oscar-díjas zeneszerzője, operatőre és a Kaliforniai álomban valamiért nem szereplő Claire Foy. A film tétje nem az, ami a vásznon zajlik, hiszen a magánéleti szálon kívül nyitott könyv az egész sztori, és legfeljebb az a kérdés – ez viszont nincs tárgyalva –, hogy ki is valójában Mr. Gorsky, hanem az, hogy a híresen konzervatív világűr és a kalandvágyó független filmes 60 millió dolláros találkozásából ki kerül ki győztesként. Örömmel jelenthetjük, hogy mission accom­p­li­sh­ed, Chazelle-t nem nyelte el a Michael Bayt is magába szippantó mindenség, Christopher Nolan díszlettervezőjével szövetkezve nemcsak a Holdon, de Armstrongék nappalijában is átélhetően rideg tereket teremtett. Egy jelenetért biztosan megérte a felhajtás: még a Holdra-szállás előtt Neil Armstrong először az étkezőjében száll le, mert a felesége nem engedi, hogy apai kötelességét elmulasztva, gyáván kislisszoljon a hátsó ajtón. A Hold ahhoz képest smafu, amivel a nagy űrhajós a konyhában szembekerül: két fiúgyermeké­nek kell elmagyaráznia, hogy apa nem biztos, hogy visszatér.

 

A UIP–Duna Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.