Nem is Farkas Bertalan az első magyar űrhajós!

  • Gera Márton
  • 2018. február 15.

Mikrofilm

Megérkezett az új magyar film előzetese. A Lajkó igen jónak tűnik a trailer alapján.

Lajkának hívták a kutyát, akit 1957-ben fellőttek a Szputnyik–2 műhold fedélzetén az űrbe, hogy már az út során elpusztuljon. Persze, a szovjetek még így is büszkén elmondhatták magukról, hogy ők küldték fel az első állatot az űrbe. Nos, ez biztosan nem szerepel majd Lengyel Balázs filmjében, a Lajkó – Cigány az űrben ugyanis alternatív történelmet mesél el.

A sztori szerint a Szovjetunió a baráti Magyarországnak ajánlja fel, hogy válassza ki az első űrhajóst, aki még véletlenül sem Gagarin volt. A megfelelő jelöltet hamar megtalálják Serbán Lajos, Lajkó személyében, aki imádja a csillagokat, és mi más predesztinálná őt az űrutazásra, ha nem ez!? Lajkó, a permetezőpilóta pedig elindul, hogy legyőzze a kihívásokat a kazahsztáni Bajkonurban, és végül feljusson az űrbe.

Lajkó – Cigány az űrben (12E) előzetes

A LAJKÓ – CIGÁNY AZ ŰRBEN MÁRCIUS 29-TŐL LÁTHATÓ ORSZÁGSZERTE A MOZIKBAN! 1957 elején a nagy Szovjetunió úgy dönt, hogy baráti országai közül Magyarországnak ad esélyt, hogy kiválassza a földkerekség első kozmonautáját, aki majd az első ember lehet az űrben.

A ma megjelent előzetes alapján úgy tűnik, a Lajkó vérbeli fekete komédia lesz, amelyben még az is elképzelhető, hogy egyszer csak megjelenik Leonyid Iljics Brezsnyev, hogy kicsit megszidja az egybegyűlteket. A film főszerepét a Katona színésze, Keresztes Tamás játssza (vele legutóbb két éve készítettük interjút), de feltűnik Trokán Anna, Trokán Nóra, Trill Zsolt, Máté Gábor, Szirtes Ági és Lukács Andor is. Korábbi forgatási beszámolókból az derül ki, hogy Lengyel Balázs első nagyjátékfilmjét többek között Csobánkán és Kiskunlacházán forgatták, utóbbi keltette ugyanis életre a bajkonuri űrrepülőteret. A rendező eddig forgatókönyvíróként dolgozott, ő írta az Aranyélet második évadának szkriptjét, de az elmúlt napokban nagyot futó Kojotnak is ő volt az egyik írója. Lengyel a mozi kapcsán azt mondta, az „a 20. század történelmének őrültségeit és sötétségét vígjátéki eszközökkel megmutató történet. Hősei valós és kitalált figurák, helyszínei valós és képzelt vidékek, fordulatai valós és mágikus események”.

A Lajkó premierje március 29-én várható.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.