Elhunyt Böszörményi Zsuzsa

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. október 9.

Mikrofilm

A Balázs Béla- és a diák Oscar-díjas filmrendező hatvan éves volt.

Böszörményi Zsuzsa október 8-án, péntek hajnalban hunyt el, hosszan tartó betegség után – közölte a a Magyar Filmművészek Szövetsége.

Böszörményi Zsuzsa 1961. augusztus 16-án született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán dokumentumfilmrendezőként végzett 1991-ben. Diplomafilmje, az Egyszer volt, hol nem volt egy intézeti kislány és az őt magához vevő idős asszony kapcsolatának története, elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó diák Oscart, fesztiválsikereket aratott Cannes-ban, Nyon-ban, Londonban.

Első nagyjátékfilmje, a Vörös Kolibri (1995) a női sorssal foglalkozik a zűrzavaros közép-kelet-európai viszonyok közepette. Ourense-ben a Legjobb európai film, a Kalkuttai Nemzetközi Filmfesztiválon a Legjobb első film díját kapta. Második játékfilmje, a Mélyen őrzött titkok (2004) a 35. Magyar Filmszemlén a Legjobb rendezés díját kapta, s ezt is több nemzetközi díj követte.

Szomorúan tudatjuk, hogy 2021. október 8-án hajnalban hosszan tartó betegségben elhunyt Böszörményi Zsuzsa diák Oscar-...

Posted by Magyar Filmművészek Szövetsége on Friday, October 8, 2021

Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza lányaként tovább vitte szülei filmjeinek szellemiségét, a dokumentarista indíttatású társadalmi érzékenységet és a mély együttérzést a filmek hőseivel. Együtt hozták létre a BGB Film produkciós céget, amelyben Böszörményi Zsuzsa producerként is dolgozott olyan filmekben, mint a Szökés, A mi gólyánk vagy a Táncrend – közölte a szövetség.

Időközben Finnországba költözött finn filmrendező férjével, Kai Salminennel, akivel együtt készítették a Hosszú utazás című dokumentumfilmet az ukrán-szlovák határral kettévágott magyarlakta falu falu, Szelmenc hányatott sorsáról. A film a 2008-as Magyar Filmszemlén a Legjobb dokumentumfilm díját kapta. Utolsó dokumentumfilmje, az 580 méter a magyarországi bányászat megszűnésének személyes történetét meséli el.

Mint írják, a Filmjus Egyesület Kuratóriumának tagjaként kivételes szociális érzékenységgel és megértéssel dolgozott hosszú ideje a nehéz helyzetbe került kollégák megsegítésén.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.