Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Elhunyt Böszörményi Zsuzsa

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. október 9.

Mikrofilm

A Balázs Béla- és a diák Oscar-díjas filmrendező hatvan éves volt.

Böszörményi Zsuzsa október 8-án, péntek hajnalban hunyt el, hosszan tartó betegség után – közölte a a Magyar Filmművészek Szövetsége.

Böszörményi Zsuzsa 1961. augusztus 16-án született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán dokumentumfilmrendezőként végzett 1991-ben. Diplomafilmje, az Egyszer volt, hol nem volt egy intézeti kislány és az őt magához vevő idős asszony kapcsolatának története, elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó diák Oscart, fesztiválsikereket aratott Cannes-ban, Nyon-ban, Londonban.

Első nagyjátékfilmje, a Vörös Kolibri (1995) a női sorssal foglalkozik a zűrzavaros közép-kelet-európai viszonyok közepette. Ourense-ben a Legjobb európai film, a Kalkuttai Nemzetközi Filmfesztiválon a Legjobb első film díját kapta. Második játékfilmje, a Mélyen őrzött titkok (2004) a 35. Magyar Filmszemlén a Legjobb rendezés díját kapta, s ezt is több nemzetközi díj követte.

Szomorúan tudatjuk, hogy 2021. október 8-án hajnalban hosszan tartó betegségben elhunyt Böszörményi Zsuzsa diák Oscar-...

Posted by Magyar Filmművészek Szövetsége on Friday, October 8, 2021

Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza lányaként tovább vitte szülei filmjeinek szellemiségét, a dokumentarista indíttatású társadalmi érzékenységet és a mély együttérzést a filmek hőseivel. Együtt hozták létre a BGB Film produkciós céget, amelyben Böszörményi Zsuzsa producerként is dolgozott olyan filmekben, mint a Szökés, A mi gólyánk vagy a Táncrend – közölte a szövetség.

Időközben Finnországba költözött finn filmrendező férjével, Kai Salminennel, akivel együtt készítették a Hosszú utazás című dokumentumfilmet az ukrán-szlovák határral kettévágott magyarlakta falu falu, Szelmenc hányatott sorsáról. A film a 2008-as Magyar Filmszemlén a Legjobb dokumentumfilm díját kapta. Utolsó dokumentumfilmje, az 580 méter a magyarországi bányászat megszűnésének személyes történetét meséli el.

Mint írják, a Filmjus Egyesület Kuratóriumának tagjaként kivételes szociális érzékenységgel és megértéssel dolgozott hosszú ideje a nehéz helyzetbe került kollégák megsegítésén.

Előző cikk a rovatban A koronavírus elhozta a legfélelmetesebb horrorfilmet A koronavírus elhozta a legfélelmetesebb horrorfilmet
Következő cikk a rovatban A tévében "támad" Butch Cassidy és a Sundance kölyök A tévében

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Élet + Mód

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.
Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Kis-Magyarország

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Kritika

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Kritika

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.