A koronavírus elhozta a legfélelmetesebb horrorfilmet

  • narancs.hu
  • 2021. október 6.

Mikrofilm

Van-e rémisztőbb, mint a Zoom uralta világ?

A tudomány mai állása szerint a Sinister című 2012-es horror minden idők legfélelmetesebb filmje – írtuk meg tavaly ilyenkor. Az eredményre a résztvevő nézők pulzusát vizsgálva jutottak a szakértők. A vizsgálatot most megismételték, és meglepetésre új bajnokot arattak: a Host (Az utolsó rítus) című Zoom-horror lett a győztes.

A koronavírus ugyan már tavaly októberben is velünk volt, de a pandémia akkor még túl friss élmény volt – azóta már többek között szatíra és krimi is készült a fertőzés hatásairól. Egyik sem mutatta be azonban olyan érzékletesen a karanténba zárkózott, Zoom-uralta új világ gyötrelmeit, mint Rob Savage horrorja: ebben egy csapat fiatal unaloműzés gyanánt online szellemidéző szeánszot rendez, a viccnek indult kísérlet azonban hamar elfajul.

A Host valóban hátborzongató és kreatív megoldásai, hangulatteremtése miatt lebilincselő néznivaló, ahhoz azonban, hogy ennyire a frászt hozta az emberekre,

valószínűleg kellett az elmúlt másfél év nyomasztó pandémiás tapasztalata és a koronavírus valós életben megtapasztalt borzalmai is.

A Science Of Scare vizsgálatában 250-en vettek részt, akik minden idők legjobb és legrémisztőbb 40 horrorját nézték végig, miközben a szívverésüket monitorozták. A filmeket a Redditről, kritikusi listákról, valamint a tavalyi felmérésen szereplők közül válogatták össze, plusz hozzácsaptak néhány horrort az elmúlt másfél év terméséből is. Az eredmények szerint a Host bizonyult a legfélelmetesebbnek, amit alig lemaradva követ a tavalyi győztes Sinister. A tavalyi után ismét az Insidious című 2010-es horrorban volt látható a legijesztőbb jelenet, azaz „jump scare”.

A top 10 legfélelmetesebbek között olyan címek akadnak még, mint a Démonok között első két része, az Örökség, a Terrified (Aterrados) című 2017-es film, a Valami követ című egzisztenciális tinihorror, a Hang nélkül második része és a Paranormális jelenségek.

Az immár tudományosan is bizonyított legfélelmetesebb filmről, a Hostról itt írtunk bővebben.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.