Fóbiák a fagyos északon – repülésiszonyról szól a legújabb izlandi fekete komédia

Mikrofilm

Mi történik egy csapat repülésről rettegő emberrel, amikor félelmükön felülkerekedve mégis felszállnak egy járatra? Persze, hogy kényszerleszállást kell végrehajtaniuk.

A svéd Ruben Östlund tavalyi, Cannes-ban győztes és 3 Oscarra jelölt filmjében, A szomorúság háromszögében mocskosul gazdag és elkényeztetett karaktereit egy luxushajóra pakolta, majd egy elhagyatott szigetre száműzte. Az izlandi Repülés kezdőknek egészen hasonló eszközökkel él, hogy előcsalogassa a figurák valódi személyiségét: főhőseink betegesen félnek a repüléstől, ezért beiratkoznak egy ezt megoldani igyekvő kurzusra a Rettenthetetlen Repülők nevű céghez. A képzés utolsó lépéseként egy valódi repülőúton kell részt venniük – ami azonban balul sül el. Kénytelenek Izlandon leszállni, és a rossz időjárás – na meg a gép technikai problémái – miatt ott ragadnak a fagyos szigetországban. Kínjaikat az sem enyhíti, hogy egy helyi luxusszállodában szállásolják el őket – masszázs ide, pezsgőfürdő oda, elszabadulnak az indulatok.

Az izlandi rendező, Hafsteinn Gunnar Sigurðsson itthon sem számít ismeretlennek. Első játékfilmjéből, az útfestő munkásokról szóló Either Way-ből a mára napjaink egyik legkeresettebb horrorrendezőjévé avanzsáló David Gordon Green (Halloween; Az ördögűző: A hívő) készített hollywoodi remake-et Paul Rudd és Emile Hirsch főszereplésével; 2017-es A fa alatt című filmjét pedig a hazai mozik is bemutatták. A Repülés kezdőknek az utóbbi hangulatát viszi tovább: hétköznapi embereket sodor össze a sors hétköznapi helyzetekben – A fa alattban egy rossz helyen álló növény borít mindent, míg ezúttal egy rosszul sikerült repülőút kavarja fel a viszonyokat.

„Soha ne becsüld alá a szorongás erejét!” – nyilatkozta a rendező, a mondat pedig gyakorlatilag egész munkásságát jellemzi. Azt vizsgálja, mi az a pont, amikor hétköznapi hőseinél betelik a pohár, az addig csak a felszín alatt rotyogó feszültségek mikor érik el a forrpontot. Főhősei rendszerint csak ezután öltik fel valódi arcukat, amit addig a társadalmi elvárások miatt kénytelenek voltak eltakarni – a kitörés után, saját gátlásaikkal szembenézve pedig jobb, önazonosabb emberként folytathatják életüket.

Amint Sigurðsson elmondta, egy közeli ismerősétől hallott a repülésfóbiát gyógyító kurzusokról, amelyet remek metaforának tartott ahhoz, hogy egy egzisztenciálos komédia keretében olyan összetettebb témákról gondolkodjon, mint az élet és a halál.

„A film a félelemről szól, a repülésiszony csak ennek egy leképződése.

A sztori lényege, hogy megtanuljuk elengedni a dolgokat és elfogadni, hogy nem tudunk mindent kontrollálni. Stresszes időkben élünk, sok mindentől félhetünk és számtalan dolog okozhat szorongást. Amikor pedig ez megtörténik, meg kell próbálni benne maradni a pillanatban – minden mást pedig elengedni és élvezni az egészet” – fogalmazott.

Eredetileg Németországban rekedt izlandiakról írta a forgatókönyvet, hamar rájött azonban, hogy a nemzetközi koprodukció jobban illik az ötletéhez – izlandi filmként ugyanis csak szoros költségvetéssel dolgozhatott volna. A mozinak pedig épp a szereplőgárdája vált a legnagyobb erősségévé: a legismertebb név egyértelműen az 5 BAFTÁ-ra jelölt Timothy Spall (Titkok és hazugságok; Harry Potter-filmek; Mr. Turner), aki egy veterán katonából lett írót alakít; Lydia Leonard (Múlt karácsony; A korona) figurája az újdonsült barátjának és az ő lányának kénytelen hazudni életéről, amiért nem mer repülőgépre szállni; de akad egy influenszer (Ella Rumpf) és gátlásos barátja (Sverrir Gudnason), valamint a csoportot elvileg vezető, de valójában bármiféle vezetésre alkalmatlan szupervízor (Simon Manyonda).

A poénok nagy része nem annyira a repülésfóbiáról, mint inkább arról szól, hogyan küzdenek meg a karakterek saját démonaikkal – miközben Spall veteránjából előbújnak a harctéri emlékek; Gudnasson (akit eddig épp tökös, erős férfiként ismerhettünk meg a Borg/McEnroe-ban, vagy az Ami nem öl megben) pedig rájön, hogy elege van abból, hogy kedvese fenekét kell fényképeznie az Instagramra. A humor a fent már emlegetett Östlundot idézi, ám a görbe tükröt tartó Sigurðsson a svéd rendezővel ellentétben hibáival együtt is szimpatizál karaktereivel: miután végigrángatta őket egy turbulenciával fokozott repülőúton és a fagyos Izlandon, megadja számukra a feloldozást is.

A Repülés kezőknek október 26-án debütált a magyar mozikban. Forgalmazza a Cirko Film.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.