John Carpenter: „Amíg pénz van benne, nem számítok rá, hogy véget ér”

  • Szabó Ádám
  • 2019. augusztus 30.

Mikrofilm

Abban biztosak lehetünk, hogy e sorozat mindent és mindenkit túlél.

A Halloween a tavalyi év egyik meglepő siker sztorija volt: a sorozat kilencedik(!!!) epizódja mindössze 10 millió dollárból készült, ehhez képest csak Amerikában közel 160 millió dollárt hozott, amihez a világ többi része egy további százast tett hozzá.

Ám ami még ennél is meglepőbb, hogy a kritikusok is szerették, a ’78-as eredeti óta ez volt az első rész, ami főleg pozitív kritikákat kapott; részben azért is, mert közvetlenül az eredeti sztorit folytatta, a kettő közötti számtalan borzalmas folytatást ignorálva.

A filmet az Ananász expressz és a Joe direktora, David Gordon Green rendezte, aki a siker hatására azonnal szabad kezet kapott még két folytatás elkészítéséhez: a Halloween Kills 2020-ban, a Halloween Ends egy évvel később kerül majd mozikba, természetesen Halloween idején.

Mindezekről megkérdezték a sorozat mögött álló rendezőlegendát, John Carpentert is, aki keresetlen őszinteséggel válaszolt: „Amíg pénz van benne, nem számítok rá, hogy véget ér”. Mint Carpenter elmondta, Jason Blum producer győzte meg arról, hogy ne csak üldögéljen az oldalvonalnál és rinyáljon, hanem emelje fel a fenekét, és segítsen is a filmek elkészültében. „Ezt korában soha senki nem kérte tőlem” – vallotta be Carpenter, miért tért vissza saját sorozatához.

Nemcsak produceri kreditet kapott

ugyanis, hanem fiával, Cody Carpenterrel ők feleltek a 2018-as film zenéjéért is. A rendező még az első epizód után szállt ki a sorozatból – egy darabig úgy volt, ő rendezi az 1998-as hetedik epizódot, a Halloween H20: Húsz év múlvát, ahol a 2018-as filmhez hasonlóan Jamie Lee Curtis is visszatért főszereplőként.

Az eredeti, Carpenter-féle Halloween:

Végül azért nem vállalta, mert nem kapta meg a 10 millió dolláros fizetést, amihez már csak azért is ragaszkodott, mert véleménye szerint az első epizód producere kizsigerelte őt, és a film sikeréből alig jutott neki valami. Utólag biztos nem bánja, hogy végül távol maradt: a H20 hatalmasat bukott.

A 2018-as Halloweennal azonban Carpenter nagyon is elégedett, és arra buzdít mindenkit, nézzék meg a további két folytatást is, ami nemcsak a Michael Myers–Laurie Strode sztori végére tesz pontot, de David Lee Gordon pályafutására is. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy a sorozat mindent és mindenkit túlélve folytatódni fog.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.