Francia film kapta az Arany Pálmát, de magyar díjazott is van Cannes-ban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. május 28.

Mikrofilm

Justine Triet Egy zuhanás anatómiája című filmje a legjobb a zsűri szerint.

A 44 éves rendező a harmadik nő az új-zélandi Jane Campion (Zongoralecke, 1993) és a francia Julia Ducournau (Titán, 2021) után, aki átvehette a fődíjat a világ egyik legjelentősebb filmes seregszemléjén. Az Arany Pálmát Jane Fonda amerikai színésznő adta át a francia rendezőnőnek a 76. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Ruben Östlund svéd rendező által vezetett zsűri döntése nyomán.

A fődíjas film az Alpokban játszódik, ahol holtan találnak egy francia írót. Bár német felesége (Sandra Hüller) állítja, hogy a férje öngyilkos lett, a nőt vád alá helyezik a férje meggyilkolásának gyanújával. A film kétharmadát kitevő per a művészházaspáron belüli dinamikát és a független nőket érintő társadalmi előítéleteket vizsgálja.

A zsűri a második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat az auschwitzi haláltábor parancsnokának, Rudolf Hössnek és családjának mindennapjairól szóló The Zone of Interest (Érdekvédelmi terület) című filmnek, a brit Jonathan Glazer rendezésének ítélte. A radikális kétórás dráma – amelyet több külföldi kritika is Nemes Jeles Lászlónak a 2015-ben forgatott, cannes-i nagydíjas és Oscar-díjas Saul fia című filmjével állít párhuzamba – Martin Amis brit író azonos című, 2014-ben megjelent regénye alapján készült. Míg a Saul fia szubjektív szemszögből, a gázkamrákban dolgozó egyik sonderkommandós szemszögéből láttatja a koncentrációs tábort, addig Jonathan Glazer a haláltábort körülzáró fal túloldalán élő nácikat filmezi, mégpedig saját szavai szerint „nem szörnyekként, hanem átlagos emberekként.”

A legjobb rendezés díját a francia-vietnámi Tran Anh Hung vehette át a La passion de Dodin Bouffant (Dodin Bouffant szenvedélye) című kosztümös filmjéért, amelyet Marcel Rouff A szenvedélyes ínyenc című könyve alapján készült, Juliette Binoche-sal és Benoit Magimellel a főszerepben.

 
Justine Triet francia rendező beszédet mond, miután átvette a fesztivál fődíját, az Arany Pálmát az Egy bukás anatómiája (Anatomie d'une Chute) című filmjéért a 76. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén 2023. május 27-én.
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra
 

 

A zsűri díját a Hulló levelek című melankolikus finn alkotás, Aki Kaurismäki rendezése érdemelte ki. A tragikomédia két magányos emberről szól, akik véletlenül találkoznak a helsinki éjszakában, és megpróbálják megtalálni első, utolsó és egyetlen szerelmüket. Az egyszerű és pozitív kicsengésű alkotás egyes jeleneteiben olyan filmrendezők előtt tiszteleg, mint Bresson vagy Chaplin.

A legjobb forgatókönyvnek járó elismerést a Bolti tolvajok című filmjével 2018-ban Arany Pálmát nyerő japán Koreeda Hirokazu Szörny című filmjének története kapta, amely egy iskolai zaklatási esetet dolgoz fel több síkon, külön-külön minden érintett szemszögéből.

A legjobb női alakítás díját Merve Dizdar török színésznő vehette át Nuri Bilge Ceylan Anatóliában játszódó alkotásának (Kuru Otlar Üstüne) főszerepéért, míg a legjobb férfi alakításért a japán Jakuso Kódzsit díjazta a zsűri, aki a német Wim Wenders Japánban játszódó Perfect days (Tökéletes napok) című filmjének főszerepét alakítja. Az egyszerű történet főhőse egy egyedül élő és hallgatag, ötvenes évei végén járó férfi, akinek munkája Tokió nyilvános illemhelyeinek takarítása.

 
Buda Flóra Anna kezében a rövidfilm kategóriában elnyert Arany Pálma-díjjal a 76. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén 2023. május 27-én. Buda Flóra Anna a francia-magyar koprodukcióban készült 27 című animációs filmjéért részesült az elismerésben.
Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo
 

 

A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott elsőfilmek közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat Thien An Pham vietnámi rendező Aranylepkés fa című filmje kapta, amelyet a Rendezők kéthete elnevezésű programban mutattak be.

A cannes-i fesztiválpalota Lumiere termében rendezett díjátadó első elismeréseként vette át a rövidfilmes Arany Pálmát Buda Flóra Anna a francia-magyar koprodukcióban készült 27 című animációs filmjéért. Az elismerést Enyedi Ildikó, a válogatás zsűrijének elnök adta át a rendezőnőnek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.