A Nemzeti Filmintézet visszadobta Buda Flóra Anna filmtervét, aki most díjat nyert Cannes-ban

  • 2023. május 28.

Mikrofilm

A fiatal rendező most Párizsban él, ugyanis nem tudna megélni Budapesten.

A Nemzeti Filmintézet is megosztotta a Cannes-i Filmfesztivál posztját, amiben Buda Flóra Anna rövidfilmdíjáról adnak hírt.

„Óriási gratuláció a 27 című rövidfilm alkotóinak az Arany Pálmához!”

írják.

Ahogy a 444 kiemelte, a gratulációhoz az is hozzátartozik, hogy a Nemzeti Filmintézet korábban nem kívánta támogatni Buda Flóra Anna filmtervét, háromszor is visszadobták a pályázatát. Erről a Recorder blogon megjelent interjúban mesélt a filmrendező, aki most Párizsban él, mert Budapesten nem tudna albérletet fizetni és filmet rendezni.

„Én meg tudtam csinálni a filmet magyar támogatás nélkül, de az nagyon zavar, hogy nem támogattak egy olyan stúdiót, mint a Boddah, ami minden évben elhoz valami fontos díjat. Igazságtalannak érzem azt is, hogy nem támogatják a feltörekvő tehetségeket, akik már bizonyítottak. Vicces amúgy, hogy ez az egyetlen magyar film idén Cannes-ban, és emiatt annak is írnia kell róla, aki politikai vagy ízlésbeli okok miatt nem ért vele egyet” – mondta Buda Flóra Anna, akinek rossz érzése van a dologgal kapcsolatban.

A 27 című rövidfilm előzetese itt látható.

Muhi András producer korábban a Magyar Narancsnak úgy nyilatkozott a Nemzeti Filmintézetről és annak vezetőjéről: „Jelenleg úgy fest a dolog, hogy aki nem kedves Káel Csaba számára, aki nincs, ki tudja, miért a kiválasztottak között, az nem nyerhet. Akkor sem, ha a világ legjobb filmtervével jönne.”

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.