Hollywoodban is véget ért a Covid, de elég nagy ára volt

Mikrofilm

A járványprotokoll többszáz millió dollárral drágította a produkciókat.

Bő három év után a WHO május elején megszüntette a Covid-19 miatti globális egészségügyi veszélyhelyzetet, azaz hivatalosan is véget ért a pandémia. Alig pár nappal később, május 11-én Hollywoodban is megszűntek a járvány miatti biztonsági intézkedések: nem kötelező immár a stábtagoknak maszkot hordaniuk vagy épp távolságot tartaniuk egymástól.

Hogy pontosan mennyibe fájt a filmiparnak az állandó tesztelés és a Covid-protokoll többi része, az talán soha nem derül ki, a becslések szerint azonban rengeteg pénzről van szó. Csak Kaliforniában, ahol az elmúlt két évben 92 film vagy sorozat kapott valamiféle adókedvezményt, a Coviddal kapcsolatos költségek 223,5 millió dollárra (több mint 76 milliárd forint) rúgtak – még szerencse, hogy mindezt az állam adójóváírási programjából fedezték. Az itt forgó produkciók többsége azonban nem részesül hasonló kedvezményben, viszont a kötelező szabályokat nekik is be kellett tartaniuk – csak épp ezek árát saját zsebből kellett kigazdálkodniuk.

A protokoll 2020 szeptemberében lépett életbe a hollywoodi szakszervezetek és az AMPTP (Mozis és Televíziós Producerek Szövetsége) között három hónappal azután hogy a járvány kitörése miatt mindenhol abbamaradtak a forgatások. A szabályok lehetőséget nyújtottak a stáboknak, hogy újra munkába állhassanak, miközben biztosítaniuk kellett a filmiparban dolgozó több ezer munkavállaló egészségét és biztonságát.

 
Forrás. Click Orlando
 

A Kaliforniai Filmbizottság becslése szerint 2021-ben azok a 20 millió dolláros büdzsét meghaladó produkciók, amelyek adókedvezményt kaptak az államtól, költségvetésük 5-6,5 százalékát költötték a Coviddal kapcsolatos biztonsági intézkedésekre. Tévésorozatoknál és alacsonyköltségvetésű filmeknél ugyanez az arány 4,25 százalék volt. 2022-ben előbbieknél már 5,6 százalékát tettek ki a Covid-költségek, utóbbiaknál viszont 3,8-re csökkentek. Egy 60 millió dollárnál többe kerülő film átlagosan 5,6 milliót, egy 15-60 milliós film pedig 1,5 milliót áldozott a biztonsági intézkedésekre; míg a kisebb, független filmek körülbelül 220 ezer dollárt. Előfordulhatott azonban, hogy a protokoll biztosítása a költségvetés 20-30 százalékát is felemésztette, főleg ha sokat kellett utazni, vagy a stábtagok munka előtt kénytelenek voltak karanténba vonulni.

A Covid-költségek kb. 40 százalékát tették ki a munkadíjak, azaz azoknak az embereknek a fizetése, akik biztosították a protokollok betartását. A Covid-személyzet kisebb költségvetésű produkcióknál két-három, míg nagyköltségvetésű filmeknél akár 15 emberből is állhatott: közéjük tartozott a Covid supervisor, a Covid koordinátor, a Covid megfelelőséget biztosító menedzserek, a higiéniáért felelős produkciós asszisztensek, a Covid-teszterek, a Coviddal kapcsolatos orvosi személyzet, valamint a plusz sofőrök és helyszíni asszisztensek, akikre azért volt szükség, hogy a távolságtartás biztosított legyen. A Covid-költségek maradék 60 százalékát tették ki az anyagi költségek: tesztek, fertőtlenítő állomások, arcmaszkok és -pajzsok, plusz járművek vagy épp a karanténért és távoli munkavégzésért járó illetmények.

A legellentmondásosabb szabály az oltásokkal kapcsolatos előírás volt, ami 2021 júliusában lépett életbe. Eszerint a producerek kötelező oltást rendelhettek el azoknak, akik a produkció ’A zónájában’ dolgoztak, azaz közvetlenül a "tűz közelében", a maszktalan színészek közelében. Az előírás ellen több színész és a Színészek Céhének elnöke is tiltakozott, mivel diszkriminálja az oltatlanokat. A szabályok miatt Ice Cube 9 millió dolláros gázsit veszített, de Emilio Esteveznek és a Whiplash sztárjának, Miles Tellernek, valamint a Fekete Párduc egyik főszereplőjének, Letitia Wrightnak is meggyűlt a baja az előírással – mindezeket a balhékat ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze.

A Covid-előírásoknak ugyan most hivatalosan is vége, vannak azonban olyan produkciók, amelyek továbbra is előírhatják, hogy csak a beoltott stábtagok dolgozhatnak a színészek közelében. Azok a színészek pedig, akik közeli, intim jelenetben szerepelnek, július 31-ig kérhetnek antigén tesztet maguknak és azoknak, akikkel együtt játszanak. Hasonló a helyzet a Covid-tesztekkel: már nem kötelezőek, de július 31-ig még kérvényezhetőek. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.