WHO: Már nem okoz egészségügyi veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. május 5.

Külpol

De a szervezet főigazgatója szerint legyőzni nem sikerült a vírust, az továbbra is kering a világban és mutációkat hoz létre. 

A koronavírus-járványt nem tekintik a továbbiakban nemzetközi egészségügyi veszélyhelyzetnek – döntött pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Az ENSZ egészségügyi szakosított szervezetének főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz pénteken Genfben jelentette be a több mint három éve, 2020. január 30-án elrendelt legmagasabb készültségi szint feloldását.

Az elmúlt év óta csökkenőben van a világjárvány – közölte Gebrejeszusz, utalva arra, hogy az átoltottságnak és az átfertőzöttségnek köszönhetően nőtt a vírussal szembeni immunitás.

A bejelentésnek nincs gyakorlati következménye, mert minden ország saját maga dönti el, milyen védekezési eszközöket léptet életbe.

A koronavírust nem győztük le, továbbra is kering a világban, veszélyes és még mindig képes veszélyes mutánsokat létrehozni – hangsúlyozta a főigazgató, mondván 

A WHO ugyanakkor követte a független szakértői bizottság ajánlását, mert meggyőződése, hogy a világnak megfelelő eszközei vannak arra, hogy megvédje az embereket a vírustól és az általa okozott betegségtől, a Covid-19-től.

A vakcinákon és a gyógyszereken kívül ezek között olyan eszközök is vannak, mint a maszkviselés, illetve az elkülönülés a zsúfolt és rosszul szellőztetett helyiségekben.

2023. április 30-ig 13,3 milliárd adag védőoltást adtak be világszerte.

A WHO adatai szerint a heti halálesetek globális száma a 2021. januári több mint 100 ezer fős csúcsról a 2023. április 24-án végződő hétre valamivel több mint 3500-ra esett vissza.

A koronavírus-világjárványban hivatalos adatok szerint több mint 6,9 millió ember halt meg világszerte, súlyos károkat szenvedett a világgazdaság és a közösségi élet.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz ennél jóval magasabbra, "legalább húszmillióra" becsülte az először a 2019 végén a dél-kínai Vuhan városban észlelt SARS-CoV-2 vírus okozta halálesetek valós számát.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.