Ez a tíz legjobb magyar film a franciák szerint

  • narancs.hu
  • 2023. május 9.

Mikrofilm

Valósággal odavannak Tarr Béláért!

A közelgő Cannes-i Filmfesztivál alkalmából – ahol Scorsese legújabb és Godard legutolsó filmjét is bemutatják – a Magyar Filmadatbázis összeállította, melyek a legkedveltebb magyar filmek Franciaországban. Mindehhez „testvéroldala”, az allocine.fr adatait használta. Az eredményekből kiderült, hogy a franciáknál egyértelműen Tarr Béla a legmagasabbra taksált rendezőnk. De a franciák nyitottak az újdonságok irányába is: a rangsorban a legfrissebb film Schwechtje Mihály 2018-as alkotása.

Íme a lista:

1. Sátántangó

Tarr Béla mesterműve nemcsak életművében, de a magyar és egyetemes filmtörténetben is kiemelt helyet foglal el: ez az egyedüli magyar alkotás, ami szerepel a Sight and Sound nagy presztízsű, tízévente megrendezett, minden idők legjobb filmjeit felsoroló listáján, mégpedig a 78. helyen, holtversenyben az Alkony sugárúttal, a Szép nyári nappal, a Modern időkkel, az A Matter of Life and Death-szel és a Céline és Julie csónakázikkal. A filmről 25 éves évfordulója kapcsán ebben a cikkünkben értekeztünk. A film alapjául szolgáló könyv szerzőjével, Krasznahorkai Lászlóval többször is interjúztunk, amelyek során természetesen a Sátántangó is előkerült; de beszélgettünk már a zeneszerző Víg Mihállyal és természetesen Tarr Bélával is.

2. Werckmeister harmóniák

A Sátántangó utáni talán legismertebb Tarr-mű 2000-ben készült, szintén Krasznahorkai regénye alapján. A film egy alföldi kisvárosban játszódik; a közösség életét egy rejtélyes cirkuszi trupp zavarja meg, akik egy bálnatetemmel járják a vidéket – nyomukban pedig tombolni kezd a csőcselék, amelyet az újságkihordó Valuska tehetetlenül figyel végig. A Werckmeister harmóniák ma már egyértelműen alapfilmnek számít, de annak idején élénk vita bontakozott ki róla a Magyar Narancs hasábjain: Jánossy Lajos írására Kovács András Bálint, Dercsényi Dávid, Schubert Gusztáv, Peer Krisztián és Györffy Miklós is reagált; majd a kört Jánossy újabb írása zárta. Forgách András korabeli kritikája ide kattintva olvasható.

3. Kárhozat

A Tarr-mesterhármas harmadik tagja 1986-ban, ugyancsak Krasznahorkai műve alapján készült: főhőse, Karrer a bányászváros többi lakójához hasonlóan céltalanul tengődik, majd amikor a helyi bár énekesnője szakít vele, drasztikus tettre szánja el magát. A filmről több szó esik Tarr Béla 60. születésnapja alkalmából készült portrénkban.

4. Fehér tenyér

Hajdu Szabolcs tornászfilmje a sporton keresztül mutatja be az elnyomás és lázadás kapcsolatát, a tekintély erejét és azt, milyen hatással van jelenünkre a kádárista múlt öröksége. 2006-ban ezzel a filmmel pályázott Magyarország az Oscarra – ugyan a jelöltek közé nem sikerült bejutni, de a franciákra láthatóan nagy hatással volt a mozi. Annak idején a Fehér tenyérrel kapcsolatban interjúztunk is Hajdu Szabolccsal, míg a filmről írott korabeli kritikánk itt érhető el.

5. Redl ezredes

Szabó István talán legismertebb filmje, közép-európai trilógiájának kezdő darabja a Mephisto, amely nem mellesleg Oscar-díjat is kapott. A franciák mégsem ezt, hanem a Redl ezredest, a trilógia középső részét kedvelik a leginkább. A film Alfred Redl felemelkedését és bukását mutatja be Klaus Maria Brandauer főszereplésével. Szabó Istvánnal készült korábbi interjúnk, melyben erről a filmjéről is szó esik, ide kattintva olvasható.

6. Pieces of a Woman

Mundruczó Kornél olyan sikerei után rendezte meg kanadai-magyar-amerikai koprodukcióban készült filmjét, mint a Szép napok vagy a Fehér isten. A Pieces of a Woman egy olyan nőről szól, aki egy otthonszülésben elvesztette gyermekét, gyászában pedig férjétől és családjától is eltávolodik. A főszerepet játszó Vanessa Kirby-t 2021-ben Oscarra jelölték alakításáért. Kritikánk itt érhető el.

7. Tiszta szívvel

Till Attila műsorvezető 2008-as Pánik című romantikus komédiájával debütált rendezőként, a három évvel később készült Csicska című rövidfilmje pedig számos filmfesztivált megjárt. Ezután készítette el a kerekesszékes bűnözőkről szóló Tiszta szívvelt, melyet 2016-ban Magyarország az Oscarra is nevezett. Till Attilával még a Csicska Cannes-i bemutatója kapcsán beszélgettünk; a Tiszta szívvel egyik főszereplőjével, Fekete Ádámmal készült interjúnk pedig ide kattintva olvasható.

8. Remélem legközelebb sikerül meghalnod : )

Schwechtje Mihály az online zaklatásról szóló 2018-as tini thrillerje nemcsak a lista legfiatalabb tagja, de egyik legnagyobb meglepetése is: nagyobb marketingkampány vagy filmfesztiválos dicsőségmenet nélkül fedezték fel a franciák – és milyen jól tették! A rendezővel készült interjúnk itt, a filmről szóló kritikánk pedig itt olvasható.

9. Sorstalanság

Kertész Imre 2002-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, főművét, a Sorstalanságot Koltai Lajos három évvel később adaptálta vászonra. A film akkoriban a legnagyobb költségvetésű magyar produkciónak számított és félmillió nézőjével hatalmas közönségsikert aratott – ám megítélése mai napig felemás. A franciáknál viszont ott van a legjobbak között. A film kalandos elkészültét ebben a cikkünkben mutattuk bekritikánk itt olvasható.

10. Szabadgyalog

Újabb Tarr-film, ezúttal 1981-ből: ennek főhőse András – beceneve Beethoven – ápoló, gyári munkás, aki kivételes zenei tehetséggel rendelkezik. Mégsem találja a helyét, ami legalább annyit elárul közegéről, mint róla magáról.  

(Címlapképünkön: részlet a Sátántangó című filmből)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”