Egyre hamarabb landolnak streamingen a mozifilmek

Mikrofilm

Az átlag immár 30 napra zsugorodott.

A végtelen mennyiségű, megszámlálhatatlan számú platformról ömlő tartalom miatt talán fel sem tűnik, milyen óriási változás ment végbe az elmúlt két évben Hollywoodban. Korábban az iparági sztenderd szerint moziban debütáló filmek 90 nap után kerültek fel az online platformokra – ezt reformálta meg teljesen a koronavírus, a forradalmat pedig ironikus módon egy éneklő trollokkal felálló animáció indította el. Aztán először a Warner jelentette be, hogy legnagyobb filmjeit egyszerre küldi a mozikba és HBO Max nevű, akkor még felfutó streamingjére. Végül a járvány elmúltával mégsem ez vált gyakorlattá: ugyan a filmszínházak még mindig köhécselnek, néhányan pedig valóban megszenvedték a pandémiát, de az emberek lassan visszaszivárogtak a moziba, miközben a streamingplatformok előfizetőszáma az emelkedő árak és az egyre nagyobb kínálat miatt csökkenni kezdett. Kiderült, hogy mégsem olyan rossz üzlet a mozi, és nem minden arany, ami streaming – ez azonban nem jelenti azt, hogy a koronavírus ne hagyott volna nyomot Hollywoodon.

A kasszáknál rekordokat döntögető Super Mario Bros.: A film például mindössze 41 nappal a premierje után május 16-án online is elérhetővé válik – ez egy ekkora blockbusternél elég korainak számít, hiszen ha nem is a dollármilliókat, de dollárszázezreket még bőven gyűjtögethetne. Az Universal stúdió gyakorlatához képest még így is késésben van az online debütálás: a 2023-as átlagos mozis ablak (vagyis az az időszak, amikor egy film csak a moziban elérhető) ugyanis mindössze 30 nap. Mindezt az Indiewire számolta ki 22 idei, széles körű filmbemutató adatait figyelembe véve. Pár hónapja még 35 nap volt az átlag, azaz az ablak folyamatosan zsugorodik.

Hogy a mozi vs. streaming harc még nem jutott nyugvópontra, azt az is jelzi, hogy gyakorlatilag nincs a korábbihoz hasonló, kőbe vésett modell arra, a stúdiók mikor és hol mutatják be filmjeiket. A meglepően sikeres Creed III 28 nappal mozipremierje után landolt streamingen; míg A Halloween véget ér egyszerre jött ki a filmszínházakban és online. Brandon Fraser Oscart érő átalakulására, A bálnára 60 napot kellett várni a neten; az Avatar: A víz útja 100 nap után érkezett meg ugyanoda. A Top Gun: Maverick hozzá hasonlóan felszántotta a világot – két nappal mégis lemaradt, ugyanis 98 nappal a premierje után vált streamelhetővé. A Super Mario Bros. példája mégis azt bizonyítja, nem elég az egymilliárd dolláros világszintű bevétel ahhoz, hogy valaki 100 napig húzza a mozikban. A siker viszont igenis szükséges: az Universal – az egyetlen nagy stúdió, amelyik legalább megpróbál szabályt felállítani magának – három hetes mozis ablakot biztosít filmjeinek; kivéve azoknak, amelyek 50 milliós bevétel felett nyitnak – ők öt hetet kapnak, lásd a Super Mario példáját.

A közelmúltban mindössze öt film bírta 45 napnál tovább a moziban, köztük a Marvel bukdácsoló A Hangya és a Darázsa, valamint a John Wick harmadik része, amely 60 napot is kihúzott. 11 nagy bemutató viszont kevesebb mint három hét múlva már repült is a streamingre. A Shazam! Az istenek haragja, amelynek tönkretételében Dwayne „The Rock” Johnson is aktív szerepet játszott, mindössze 21 nap; a Gonosz halott – Ébredés 18 nap után vált elérhetővé online. Tovább bonyolítja a dolgokat, hogy sok esetben a friss filmek nem rögtön az ismert streamingplatformokra (Netflix vagy épp Disney+) érkeznek, hanem Video on Demand (VOD) formában érhetőek el. Ennek lényege, hogy az adott filmért külön fizetni kell, jellemzően 20 dollár (kb. 6800 forint) körüli összeget. Sok film igen szép bevételt ér el ilyen módon is, az összeg mintegy 70 százaléka landol ugyanis a stúdiónál, míg mozijegy esetében csak a 45-60 százalékát kapják meg a bevételnek.

A streamingek térnyerése az egyik fő oka annak, hogy az amerikai forgatókönyvírók jelenleg is sztrájkolnak – ennek előzményeit ebben, következményeit pedig ebben a cikkünkben írtuk meg. Mindez további változásokat hozhat majd a filmforgalmazásban is: az írók egyik követelése, hogy a hagyományos csatornákhoz hasonlóan a streamingektől is kapjanak plusz bevételt, ha filmjük vagy sorozatuk sikeres lesz. A hírek szerint azonban a VOD-ból származó bevételekről eddig nem esett szó a tárgyalásokon. A munkabeszüntetés egyelőre csak a napi showműsorokat és a sorozatokat érinti, de ha nem sikerül záros határidőn belül megegyezni, az a filmforgatásokra is hatással lesz. Márpedig egyelőre még le sem ültek tárgyalni a felek. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.