Egyre hamarabb landolnak streamingen a mozifilmek

Mikrofilm

Az átlag immár 30 napra zsugorodott.

A végtelen mennyiségű, megszámlálhatatlan számú platformról ömlő tartalom miatt talán fel sem tűnik, milyen óriási változás ment végbe az elmúlt két évben Hollywoodban. Korábban az iparági sztenderd szerint moziban debütáló filmek 90 nap után kerültek fel az online platformokra – ezt reformálta meg teljesen a koronavírus, a forradalmat pedig ironikus módon egy éneklő trollokkal felálló animáció indította el. Aztán először a Warner jelentette be, hogy legnagyobb filmjeit egyszerre küldi a mozikba és HBO Max nevű, akkor még felfutó streamingjére. Végül a járvány elmúltával mégsem ez vált gyakorlattá: ugyan a filmszínházak még mindig köhécselnek, néhányan pedig valóban megszenvedték a pandémiát, de az emberek lassan visszaszivárogtak a moziba, miközben a streamingplatformok előfizetőszáma az emelkedő árak és az egyre nagyobb kínálat miatt csökkenni kezdett. Kiderült, hogy mégsem olyan rossz üzlet a mozi, és nem minden arany, ami streaming – ez azonban nem jelenti azt, hogy a koronavírus ne hagyott volna nyomot Hollywoodon.

A kasszáknál rekordokat döntögető Super Mario Bros.: A film például mindössze 41 nappal a premierje után május 16-án online is elérhetővé válik – ez egy ekkora blockbusternél elég korainak számít, hiszen ha nem is a dollármilliókat, de dollárszázezreket még bőven gyűjtögethetne. Az Universal stúdió gyakorlatához képest még így is késésben van az online debütálás: a 2023-as átlagos mozis ablak (vagyis az az időszak, amikor egy film csak a moziban elérhető) ugyanis mindössze 30 nap. Mindezt az Indiewire számolta ki 22 idei, széles körű filmbemutató adatait figyelembe véve. Pár hónapja még 35 nap volt az átlag, azaz az ablak folyamatosan zsugorodik.

Hogy a mozi vs. streaming harc még nem jutott nyugvópontra, azt az is jelzi, hogy gyakorlatilag nincs a korábbihoz hasonló, kőbe vésett modell arra, a stúdiók mikor és hol mutatják be filmjeiket. A meglepően sikeres Creed III 28 nappal mozipremierje után landolt streamingen; míg A Halloween véget ér egyszerre jött ki a filmszínházakban és online. Brandon Fraser Oscart érő átalakulására, A bálnára 60 napot kellett várni a neten; az Avatar: A víz útja 100 nap után érkezett meg ugyanoda. A Top Gun: Maverick hozzá hasonlóan felszántotta a világot – két nappal mégis lemaradt, ugyanis 98 nappal a premierje után vált streamelhetővé. A Super Mario Bros. példája mégis azt bizonyítja, nem elég az egymilliárd dolláros világszintű bevétel ahhoz, hogy valaki 100 napig húzza a mozikban. A siker viszont igenis szükséges: az Universal – az egyetlen nagy stúdió, amelyik legalább megpróbál szabályt felállítani magának – három hetes mozis ablakot biztosít filmjeinek; kivéve azoknak, amelyek 50 milliós bevétel felett nyitnak – ők öt hetet kapnak, lásd a Super Mario példáját.

A közelmúltban mindössze öt film bírta 45 napnál tovább a moziban, köztük a Marvel bukdácsoló A Hangya és a Darázsa, valamint a John Wick harmadik része, amely 60 napot is kihúzott. 11 nagy bemutató viszont kevesebb mint három hét múlva már repült is a streamingre. A Shazam! Az istenek haragja, amelynek tönkretételében Dwayne „The Rock” Johnson is aktív szerepet játszott, mindössze 21 nap; a Gonosz halott – Ébredés 18 nap után vált elérhetővé online. Tovább bonyolítja a dolgokat, hogy sok esetben a friss filmek nem rögtön az ismert streamingplatformokra (Netflix vagy épp Disney+) érkeznek, hanem Video on Demand (VOD) formában érhetőek el. Ennek lényege, hogy az adott filmért külön fizetni kell, jellemzően 20 dollár (kb. 6800 forint) körüli összeget. Sok film igen szép bevételt ér el ilyen módon is, az összeg mintegy 70 százaléka landol ugyanis a stúdiónál, míg mozijegy esetében csak a 45-60 százalékát kapják meg a bevételnek.

A streamingek térnyerése az egyik fő oka annak, hogy az amerikai forgatókönyvírók jelenleg is sztrájkolnak – ennek előzményeit ebben, következményeit pedig ebben a cikkünkben írtuk meg. Mindez további változásokat hozhat majd a filmforgalmazásban is: az írók egyik követelése, hogy a hagyományos csatornákhoz hasonlóan a streamingektől is kapjanak plusz bevételt, ha filmjük vagy sorozatuk sikeres lesz. A hírek szerint azonban a VOD-ból származó bevételekről eddig nem esett szó a tárgyalásokon. A munkabeszüntetés egyelőre csak a napi showműsorokat és a sorozatokat érinti, de ha nem sikerül záros határidőn belül megegyezni, az a filmforgatásokra is hatással lesz. Márpedig egyelőre még le sem ültek tárgyalni a felek. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi, a színek

  • Kiss Annamária

Már az elején világos, hogy a színeknek jelentőségük lesz. A gárda egyik fele piros és fehér ruhát visel, vannak, akik talpig pirosban játszanak, mint az életre kelt Mefisztó (Szacsvay László) is (jelmez: Nagy Fruzsina). A hatalom kiszolgálói, a megalkuvók púderrózsaszínben virítanak.

Perpatvar mobile

A XXI. magyar tánc – e-moll hangneme ellenére életteli verbunkos – szinte csak szignálként szolgál a Fesztiválzenekar Brahms-koncertjén: természetesen arra várunk, hogy a hegedűre és csellóra írt Kettősverseny felcsendüljön, amelynek komponálását maga a szerző egy levelében „mulatságos ötletnek” nevezett. Nem véletlenül: ez egy hálátlan műfaj.

Huszonhét másodperc

  • Pálos György

A történet közismert: az indiai-brit származású, jelenleg az Egyesült Államokban élő Salman Rushdie-ra az 1988-ban megjelent Sátáni versek című regénye miatt Homeini ajatollah a megjelenést követő évben kimondta a fatvát, amely szerint minden muszlim joga és kötelessége végrehajtani rajta a halálos ítéletet.

Kampány

Amikor az idiotizmus a megszokottnál is erősebben tombolt egy aktuális kampányban, egy-egy mondat erejéig rendre kitértünk arra: a Fideszben vajon mit gondolhatnak odafönt a saját szavazóikról? Mire taksálják őket, akik döntenek arról, hogy milyen ún. narratívával etessék azt a tömeget, amelynek a jólétüket (tízemeletes jacht, orangerie meg fakazetta, lásd mint fent) köszönhetik. (Persze, pontosan tudjuk a választ: az urak számára annyit érnek a híveik, amennyijük van.)

Elandalodni Andalúziában

Spanyolhon. Tarka hímü rét. Tört árnyat nyujt a minarét. Bús donna barna balkonon mereng a bíbor alkonyon… álljunk csak meg egy pillanatra, nem is oly bús, inkább vidám, széles mosolyához milyen jól áll ez a fess ezredes! Aire fresco… hermosos caballos… bien, mi coronel. Jerez szőlővesszeiről szakadatlan csepeg valami kis nektár.

Az élet kapuja

  • Jeszenszky Géza
Sokan, de talán nem elegen érezzük ebben az országban, hogy sokszázadnyi megpróbáltatás, tragédia után a magyarság hajója a NATO- majd az EU-tagsággal biztos kikötőben horgonyzott le. A mostanában sokat emlegetett író, Herczeg Ferenc Az élet kapuja c. történelmi regényének címét kölcsönözve, Magyarország előtt kitárult az élet, a jobb jövő kapuja.

Fecseg a felszín

A NER-sajtó valóságos kampányt folytat a nem a saját hold­udvarba sorolt közvélemény-kutatók ellen. A közölt adatok „pontossága” azonban nem feltétlenül valamiféle ideológiai részrehajlás következménye.