Hova lesz a világ: már Lady Gaga is beleszólhat abba, hogy ki kapjon Oscar-díjat

  • Szabó Ádám
  • 2019. július 6.

Mikrofilm

Már több mint 9 ezren vannak!

Tovább duzzasztotta tagságát az Oscar-díjat odaítélő Akadémia : 842 új tagot hívtak meg soraikba, ezzel is javítva a különböző etnikumok és kisebbségek képviseletén a szervezeten belül: előbbiek aránya az elmúlt négy évben 8-ról 16 százalékra nőtt, utóbbiaké pedig 25-ről 32-re.

 

Sok újonc az idei díjátadón hívta fel magára a figyelmet:

 

köztük van a Free Solo – Mászókötél nélkül című dokumentumfilmjéért a szobrot elnyerő Jimmy Chin (felesége, a film társrendezője, a magyar származású Elizabeth Chai Vasarhelyi azonban kimaradt a szórásból); a Pókember – Irány a Pókverzum! rendezői, Phil Lord és Chris Miller; a legjobb betétdallal győztes, a színésznők között viszont csak jelölést kapó Lady Gaga vagy épp Marina de Tavira, akit a Romáért nomináltak.

A tévés szerepeik elismeréseként szavazhatnak ezután a filmes fődíjra olyanok, mint Alexander Skarsgard (Hatalmas kis hazugságok); Elizabeth Moss (A szolgálólány meséje), vagy épp Sterlig K. Brown (Rólunk szól).

 

Ha mindenki elfogadja a meghívást,

 

az Akadémiai tagok száma 8200-ról 9042-re nő – ők mind ún. preferenciális szavazással döntik el a Legjobb film díjának sorsát (ennek lényegét ebben a cikkben foglaltuk össze), míg a szobrok többségéről a kategóriáért felelős bizottságok tagjai döntenek.

Az akadémiát évek óta éri az a vád, hogy túlságosan konzervatív, a díjak többségéről pedig még mindig középkorú, fehér amerikai férfiak döntenek. A MeeToo és az OscarSoWhite nevű mozgalmak után a szervezet alapos vérfrissítésbe kezdett, és egyre több fiatal, feltörekvő, Amerikán kívüli filmest, nőket és különböző etnikumhoz tartozókat vettek fel tagjaik közé. A változtatás egyik leglátványosabb eredménye a Holdfény 2017-es győzelme volt, de ide sorolhatjuk a Tűnj el! díjazását vagy a Fekete párduc jelölését is – a hurrá-hangulat azonban idén ismét tiltakozásba csapott át, amikor a Zöld könyv elnyerte a legjobb film díját.

A Zöld könyv és a Bohém rapszódia az idei Oscar rosszfiúi

Közepes filmek díjazása miatti felháborodás, vagy jól megtervezett lejárató kampány - mi történhet még az Oscarig? A díjszezon minden évben hasonló forgatókönyv szerint zajlik: egy-egy film kampánya nem közvetlenül a jelölés előtt, hanem akár fél-egy évvel hamarabb elkezdődik, jellemzően egy A-kategóriás filmfesztivállal.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.