Film

Godzilla II – A szörnyek királya

  • - kg -
  • 2019. július 6.

Mikrofilm

Az ősi bölcsesség szerint gyerekkel, kutyával és Godzillával minden eladható, és valóban: minden jelenet, amelyben a japán származású radioaktív óriásszörny korlátozott mimikájával jelen van, osztályon felüli élvezet, vizuális örömforrás, piros betűs szörnyfilmtörténeti ünnep. És minden olyan jelenet, amelyben nincs jelen, ellenben jobb sorsra érdemes amerikai, angol, japán és kínai színészek néznek riadtan a színesen villódzó műszerfalakra, illetve az orruk előtt rutinosan lejátszódó világvégére, megmosolyogtatóan semmilyen. Mint azt nemrég a Kong: Koponya-sziget is bizonyította, lehet úgy is óriásszörnyes mozit csinálni, hogy a színészek ábrázatán ne csak a gyors pénzkereset vágya tükröződjék, de persze azzal sincs baj, ahogy Kyle Chandler Kyle Chandler-esen összehúzza a szemöldökét, Ken Watanabe örökös japán szamurájként kémleli a horizontot, Sally Hawkins pedig a következő Mike Leigh-film felé vezető kijáratot keresi kétségbeesetten a világégés romjai közt. A lényeg, hogy a hervasztóan hosszúra nyújtott bő két óra alatt Godzilla (hiszen király voltához nem férhet kétség) egy háromfejű sárkány fejeiből lakmározik, s teszi mindezt az emberiség oldalán. Ebben egy óriás molylepke is a segítségére van – ha csak egy óriás molylepkés film fér a hétbe, ez legyen az! Godzilla olyan fotogén jelenség, hogy más műfajokra is megtermékenyítőleg hathat, a magunk részéről alig várjuk a Büszkeség és balítélet és Godzilla című brit kosztümös filmet, illetve A Keresztapa 4 – Don Godzilla című, operai ihletettségű Coppola-produkciót.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.