Film

Godzilla II – A szörnyek királya

  • - kg -
  • 2019. július 6.

Mikrofilm

Az ősi bölcsesség szerint gyerekkel, kutyával és Godzillával minden eladható, és valóban: minden jelenet, amelyben a japán származású radioaktív óriásszörny korlátozott mimikájával jelen van, osztályon felüli élvezet, vizuális örömforrás, piros betűs szörnyfilmtörténeti ünnep. És minden olyan jelenet, amelyben nincs jelen, ellenben jobb sorsra érdemes amerikai, angol, japán és kínai színészek néznek riadtan a színesen villódzó műszerfalakra, illetve az orruk előtt rutinosan lejátszódó világvégére, megmosolyogtatóan semmilyen. Mint azt nemrég a Kong: Koponya-sziget is bizonyította, lehet úgy is óriásszörnyes mozit csinálni, hogy a színészek ábrázatán ne csak a gyors pénzkereset vágya tükröződjék, de persze azzal sincs baj, ahogy Kyle Chandler Kyle Chandler-esen összehúzza a szemöldökét, Ken Watanabe örökös japán szamurájként kémleli a horizontot, Sally Hawkins pedig a következő Mike Leigh-film felé vezető kijáratot keresi kétségbeesetten a világégés romjai közt. A lényeg, hogy a hervasztóan hosszúra nyújtott bő két óra alatt Godzilla (hiszen király voltához nem férhet kétség) egy háromfejű sárkány fejeiből lakmározik, s teszi mindezt az emberiség oldalán. Ebben egy óriás molylepke is a segítségére van – ha csak egy óriás molylepkés film fér a hétbe, ez legyen az! Godzilla olyan fotogén jelenség, hogy más műfajokra is megtermékenyítőleg hathat, a magunk részéről alig várjuk a Büszkeség és balítélet és Godzilla című brit kosztümös filmet, illetve A Keresztapa 4 – Don Godzilla című, operai ihletettségű Coppola-produkciót.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.