Kiakadtak a művészfilmes streamingre izraeli "kapcsolatai" miatt

Mikrofilm

A Mubi 100 millió dolláros befektetést kapott a Sequoia Capitaltól, attól a cégtől, melyet szoros szálak fűznek egy, az izraeli hadsereg számára operációs rendszereket fejlesztő vállalkozáshoz.

2007-ben, vagyis ugyanabban az évben, amikor a tíz évvel korábban postai DVD-kölcsönzőként megalapított Netflix belevágott a streamingbe, egy másik platform is megalakult. A Mubit talán nem ismerik annyian, mint a Netflixet, az HBO Maxot vagy a Disney+-t, és előfizetői száma sincs ezek közelében, a független- és művészfilmek terén viszont egyre nagyobb játékosnak számít.

A cég filozófiájáról sokat elárul, hogy eredetileg a szerzői filmesekre utaló the Auteurs névvel indult egy török befektető, Efe Çakarel jóvoltából. 2008-ban máris partnerségre lépett Amerika talán legismertebb művészfilmes kiadójával, a jó ízlésű válogatott tartalmairól ismert Criterion Collectionnel, hogy együtt vágjanak bele a streamingbizniszbe. Amint Çakarel a The New York Timesnak elmondta, a kezdetektől az volt a célja, hogy kiszolgálja a filmrajongókat; nekik szerettek volna olyan szolgáltatást nyájtani, ami egyszerre támogatja a mozibajárást, miközben saját felületén prémium válogatású filmeket is kínál. „A Mubinak az első naptól kezdve határozott véleménye volt a moziról” – szögezte le az alapító, aki 2010-ben döntött úgy, hogy átnevezi a céget the Auteursről Mubira, aminek a világon semmi értelme sincs, de jól hangzik és rímel a mozi szóra.

A szolgáltatás lényege kezdetben az volt, hogy az előfizetők minden nap kapnak egy új filmet, mely 30 napig marad elérhető. Çakarel ragaszkodott ahhoz, hogy csak a legjobb rendezők legkiválóbb alkotásai kerülhetnek be a válogatásba, de rá kellett jönnie, hogy ez Hollywoodban nem ilyen egyszerű. „Elmentem egy nagy stúdióhoz és elmondtam, hogy ezt a 32 címet szeretném megszerezni. Mire azt felelték, az üzlet nem így működik, ha ezek a címek kellenek, akkor ezeket is meg kell venned. Valósággal kihajítottak az irodából” – emlékezett vissza a kezdetekre.

2015-ben aztán valahogy mégis sikerült megegyeznie a Sonyval és a Paramounttal, akik belementek, hogy filmjeik elérhetővé váljanak a felületen a brit előfizetőknek. Két évvel később már egy több évre, több országra kiterjedő megállapodást kötött a Universallal, amivel olyan filmekhez szerzett jogot, mint a Coen-ó testvérek Egy komoly embere, A John Malkovich-menet, Billy Wilder klasszikus Gyilkos vagyok című noirja, vagy több Alfred Hitchcock-alkotás. 2016-ban elkezdtek filmforgalmazással is foglalkozni, ez a bizniszük 2022-ben pörgött fel igazán: ekkor vették meg a The Match Factory nevű művészfilmes produkciós és sales céget, és ekkor szereztek nemzetközileg is nevet maguknak olyan filmekkel, mint az Oscar-jelölt és kritikuskedvenc Volt egyszer egy nyár, vagy Sofia Coppola Priscillája, melyet ők forgalmaztak Nagy-Britanniában, Latin-Amerikában és Németországban is. Szintén ebben az évben Çakarel saját elmondása szerint irracionálisan magas összegért szerezték meg Park Chan-wook A titokzatos nő című filmjének amerikai és brit forgalmazási jogát – több mint kétmillió dolláros bevételével ez vált a kultikus rendező legsikeresebb filmjévé a tengerentúlon. Szintén a Mubi forgalmazta a Lány a tűvel című dán drámát, melyet idén Oscarra jelöltek a legjobb külföldi filmek között.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.