Lángba borult ország – nézzen ukrán dokumentumfilmeket, támogassa az ott dolgozó filmeseket!

Mikrofilm

A Verzió Filmfesztivál tíz napig hat ukrán dokut tesz elérhetővé az elmúlt évek terméséből, amelyek segítenek megérteni a kortárs Ukrajnát, az elmúlt években ott zajló társadalmi változásokat és az orosz-ukrán kapcsolat viszontagságait. A fesztivál a kölcsönzésből befolyt teljes összeget felajánlja az Ukrajnában dolgozó dokumentumfilmesek támogatására.

A Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál minden évben elhozza azokat a dokumentumfilmeket, amelyek az adott időszak legégetőbb kérdéseivel, társadalmi-politikai változásaival foglalkoznak érdekes, elgondolkoztató vagy épp letaglózó módon. Aligha van fontosabb ügy a jelenleg is folyó ukrajnai háborúnál, a fesztivál pedig sajtóközleményben jelezte, hogy kiáll Ukrajna mellett: hat, korábban bemutatott dokumentumfilmet tesznek 10 napig ismét elérhetővé, a kölcsönzésből befolyó összeget pedig a Docudays UA-nak, az ország legnagyobb dokumentumfilm-fesztiváljának ajánlják fel.

Ez a seregszemle egyidős a Verzióval, most azonban szervezés helyett épp azzal vannak elfoglalva, hogy felszereléssel, technikai eszközökkel és egyéb módokon támogassák azokat a filmeseket, akik ezekben a napokban is Kijevben, Harkovban vagy épp Mariupolban dolgoznak, hogy megörökítsék a putyini agressziót, a háború eseményeit és következményeit.

A válogatás segít megérteni a kortárs Ukrajnát, az országban az elmúlt években zajló társadalmi változásokat, vagy épp az ukrán-orosz viszony összetettségét. A 2010-es 8-as akna például Sznyizsnyét, az egykor virágzó ukrán bányászvárost mutatja be, ahol ma borzalmas szegénység uralkodik. Nők, munkájukat vesztett bányászok, gyerekek és nyugdíjasok próbálják előteremteni a megélhetésüket azzal, hogy illegálisan, maguk bányásszák a szenet, vagy forgatják át a közeli kiürült épületeket.

Az Ukrán seriffek szintén azt mutatja be, mi történik, ha egy települést teljesen magára hagynak, így a helyiek kénytelenek maguk intézkedni: Sztara Zburjevkában a polgármester rendőrség híján két helyit jelöl ki igazságosztónak, akik nemzetiszín zászlóval díszített Ladával járják a vidéket, hogy rendezzék a vitás ügyeket.

A Föld olyan kék, mint egy narancs egy Donyec-medencében élő anya és négy gyermekének története – pontosabban azé a filmmé, amelyet ők készítenek, amikor úgy döntenek, a forgatással igyekszenek elterelni a figyelmüket és betölteni azt az ürességet, amelyet a háború ütött életükön. Az Euromaidan. Nyers vágás a 2014-es Docudays UA fesztiválra készült, melyre alig egy hónappal az ukrán forradalom kitörése után került sor. A fiatal ukrán filmesek gyakran saját életüket is kockára téve örökítették meg a Majdanon történteket, a munkát azonban nem volt már idejük befejezni – a Nyers vágás azonban talán még szemléletesebben mutatja be, hogy a történtek nemcsak az emberek életére, de az ország művészetére is óriási hatást gyakorolt.

A Semmi sem mutatja főhőse Oksana, aki őrnagyként hazaérkezve a frontról igyekszik visszatérni normális életéhez – fizikai sérülése ugyan nincs, a poszttraumatikus stressz szindróma (PTSD) azonban a harcok után is megkeseríti az életét. A film az ő rehabilitációját követi nyomon. Az Örökké esni fog egy szerencsétlen sorsú családot mutat be, akik először a szíriai események elől menekülve szóródtak szét Európa-szerte, majd egyikük a Vöröskereszt önkénteseként ismét háborús helyzetben találja magát, ezúttal Ukrajnában.

Iryna Tsilyk, A Föld oly kék, mint egy narancs rendezője videóüzenetben osztotta meg, miért tartja fontosnak, hogy a dokumentumfilmesek az olyan nehéz helyzetben is tovább folytassák a munkát, amely most Ukrajnában vár rájuk. „Az elmúlt hetek mindent megváltoztattak. Ukrajna lángba borult, Oroszország valódi népirtásba fogott Ukrajna ellen, de mi ellenállunk, és megvédjük a hazánkat. Hiszem, hogy győzni fogunk. Közben azt kérdezem magamtól, hogy mikor időszerű filmet forgatni, forgatókönyvet írni, filmeket vetíteni, és megvitatni azt, hogy háborús időkben miben áll a művészet ereje? Az elmúlt években erre kerestem a választ, mert szerintem nagyon is van ereje. Legalábbis a művészet bír valamennyi erővel, hiszen minden ember másképp reagál. Miközben vannak, akik fegyverrel a kezükben védik a hazát, addig mások történeteket mesélnek, ami szintén nagyon fontos. Mert a hallgatás is lehet egyfajta bűn” – fogalmazott.

Az ukrán dokumentumfilmek március 21-31. között elérhetőek a Verzió oldalán, erre a linkre kattintva.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.