Lars von Trier a Narancsnak: „A nimfomániás például a nők dicsérete”

  • narancs.hu
  • 2018. november 30.

Mikrofilm

A #metoo-ról, Albert Speerről, a nőgyűlöletről, Björkről és a flipperjéről is beszélgettünk. Interjú a friss Narancsban!

Frissen megjelent lapszámunkban interjút olvashatnak Lars von Trierrel - a provokálni bármikor kész dán rendező új filmjét csütörtöktől játsszák a mozik. A ház, amit Jack épített főszereplője - a címbeli Jack - egy tisztes polgári foglalkozással bíró sorozatgyilkos; a film Cannes-ban debütált, ahol Jack rémtettei láttán az úri közönség soraiból többen rémülten hagyták el a mozitermet. Von Trierrel Köves Gábor beszélgetett. Ízelítő:

false

Magyar Narancs: Amíg tartott a náci színezetű megjegyzései miatt kapott cannes-i kitiltás, előszeretettel viselte a fesztivál aranypálmás logójából viccet csináló Persona Non Grata feliratú pólóját. Olykor még felveszi?

Lars von Trier: Ma nem vettem fel. De úgy tűnik, többé már nem is vagyok nemkívánatos személy.

MN: Élvezte a persona non grata státust?

LT: Nagyon is konkrét állapot volt. Kicsit büszkévé is tett, mert még sosem találkoztam egyetlen persona non gratával sem. Azóta viszont kitiltás helyett egy jó nagy medállal tüntettek ki a franciák.

MN: Jack oly bestiális módokon bánik el a nőkkel, hogy előfordulhat, most majd a közönsége kiáltja ki nemkívánatos személynek.

LT: A közönségről nem tudok mit mondani, sosem gondolok rájuk. Az emberek, ideértve a kritikusokat is, mindig a legutóbbi filmemet akarják viszontlátni, de nekem haladnom kell előre.

MN: És mit szól a nőgyűlölet vissza-visszatérő vádjához? Gyakran felmerül, hogy nem szereti a nőket, és erre jön Jack és szörnyűségeket művel a női áldozataival…

LT: Azt gondolom, hogy egyike vagyok azoknak az európai filmrendezőknek, akik a legtöbb filmet készítették a nőkről. Oly sok filmemben fejeztem ki a szeretetemet a nők iránt. A nimfomániás például a nők dicsérete. Most viszont az a vágyam támadt, hogy egy nagyon ördögi férfit ábrázol­jak. Sok olyan nőt ismerek, akit nagyon is érdekelnek a sorozatgyilkosok. Volt egy sorozatgyilkos, egy amerikai, rendkívül jóképű volt. A tárgyalóterem csodaszép hölgyekkel volt tele.

Az új lapszám csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy megrendelheti itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.