Meghalt David Lynch filmrendező

  • narancs.hu
  • 2025. január 16.

Mikrofilm

A Twin Peaks alkotója 79 éves volt.

Meghalt David Lynch amerikai filmrendező, a Twin Peaks című kultikus sorozat megalkotója. Az amerikai rendező, producer és vizuális művész, a Radírfej, a Kék bársony, a Veszett a világ és a Mulholland Drive rendezője néhány nappal 79. születésnapja előtt ment el. A tragikus hírt Lynch családja jelentette be. „Hatalmas űr van most a világban, hogy nincs velünk. De ahogy ő mondaná: Tartsd a szemed a fánkon, ne a lyukon.”

 

David Lynch eredetileg festőnek készült. Első filmjeit, a Radírfejet és Az elefántembert fekete-fehérben készítette, de a későbbi jellegzetes lynch-i jegyek, a szürrealitáshoz, a titkokhoz, a bizarr témákhoz való vonzalma már ezekben megmutatkozott. A Radírfej egy csapásra kultuszfilmmé vált, kedvező szakmai fogadtatása után a rendezőt felkérték Az elefántember elkészítésére, amely 8 Oscar-jelölést kapott.

1984-ben mutatták be a Frank Herbert írásaiból készült Dűne című sci-fijét Kyle MacLachlannel és Stinggel a főszerepben. 1986-ban került a mozikba a Laura Dern, Isabella Rossellini és Kyle MacLachlan közreműködésével készült Kék bársony, amelyért Lynchet újra Oscarra jelölték. A Kék bársonnyal követte a Radírfejjel elkezdett vonulatot: a szex és az erőszak furcsa viszonya, az elfojtások világa, tudatos és a tudattalan kapcsolata, a látszatok és a perverziók összefonódása, a groteszk, gyakran démonikus karakterek, a szövevényes szálakon futó cselekmény, a nyugtalanító végkifejlet a rendező majd minden filmjének sajátja.

1990-ben készült el a Veszett a világ, amely a lynch-i hagyományokkal ellentétben happy enddel zárul, és Cannes-ban elnyerte az Arany Pálmát. Az 1990-es években Lynch újabb vállalkozásba kezdett: Mark Frosttal együtt útjára indította televíziós sorozatát, a Twin Peakset. Lynch a popkultúra ikonja lett, képe megjelent a Time címlapján, a kérdés, hogy ki ölte meg Laura Palmert, az egész világot foglalkoztatta. A két évadot megért sorozat három Golden Globe-díjat kapott, Angelo Badalamenti által komponált kísérőzenéje is hatalmas siker lett.

Lynch 1992-ben filmet is forgatott Twin Peaks: Tűz, jöjj velem címmel, amely tőle az előzményeket boncolgatta. Negyedszázaddal később pedig, a producerekkel folytatott huzakodások után elkészítette a sorozat harmadik évadát is, a 18 epizódból álló, 2017-ben bemutatott Twin Peaks: Visszatérést.

A Lost Highway – Útvesztőben című filmben a megszokott utat folytatta, majd az Igaz történettel az egyszerűbb történetvezetéshez tért vissza. 2001-ben került a mozikba Mulholland Drive című erotikus thrillere, amelyet a 21. század egyik legjobb filmjeként szokás emlegetni.

A rendezőt 2006-ban a velencei filmfesztiválon életműdíjjal tüntették ki, és itt mutatták be versenyen kívül háromórás Inland Empire című alkotását, amelyben a tőle megszokott sötét, látomásokkal, erotikával és rémálmokkal zsúfolt világba viszi a nézőt. Lynch 2019-ben tiszteletbeli Oscar-díjat kapott, amiért egyedülálló filmes látomásának követése közben félelem nélkül lépte át a határokat. 

A festőként és fotósként is ismert David Lynch fényképeit 2019-ben Budapesten, a Műcsarnokban nyílt kiállításon is láthatta a közönség. 

 

 

A filmrendezővel 2007-ben készítettünk interjút:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.