Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Megjelent egy új előzetes Rákay Philip Petőfi-filmjéhez

  • narancs.hu
  • 2023. december 21.

Mikrofilm

A 6,1 milliárd forintból forgatott film fikciós elemekkel tarkítja a márciusi ifjak történetét.

Elérhető a második Petőfi-filmhez készült előzetes is. A Most vagy soha! című hatalmas költségvetésből készült film 1848. március 15-i eseményeket dolgozza fel szokatlan szemszögből: a fő konfliktus ugyanis nem történt meg, a történet szerint egy osztrák ügynök akarja szabotálni a márciusi ifjak terveit.

Az NFI először 4,5 milliárd forintot szavazott meg a gyártásra, majd további kétszáz milliót. És mivel a gyártó Pilvax Film Kft. 1,4 milliárd forintért igénybe vehet további adókedvezményes támogatást is, így összesen 6,1 milliárd konyhapénzből gazdálkodhattak az alkotók.

A Most vagy soha! forgatókönyvét Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk írta, a film képi világáért Dobos Tamás operatőr felelt, míg a rendezői székben Lóth Balázs ült. A produceri feladatokat Csincsi Zoltán, Fülöp Péter, Kriskó László és Rákay Philip látta el. Petőfi Sándort Berettyán Nándor alakítja.

 

Maradjanak velünk!

Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

hetilap borító
Előfizetek
Előző cikk a rovatban A Nemzeti Filmintézet is támogatja Enyedi Ildikó új filmjét A Nemzeti Filmintézet is támogatja Enyedi Ildikó új filmjét
Következő cikk a rovatban Buda Flóra Anna filmje Oscar-shortlistre került Buda Flóra Anna filmje Oscar-shortlistre került

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Belpol

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Kritika

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

Kritika

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

Kritika

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

Kritika

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

Kritika

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.