Modiglianiról forgat filmet Johnny Depp

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. augusztus 15.

Mikrofilm

Az 1916-ban Párizsban játszódó Modigliani-film Dennis McIntyre színdarabja alapján születik. 

Johnny Depp 25 év kihagyás után ismét rendez: a sztár az olasz festőművész és szobrász Amedeo Modiglianiról készít játékfilmet – számolt be róla hétfőn a The Hollywood Reporter.

Depp egyúttal producerként is közreműködik, Al Pacino és Barry Navidi pedig társproducere lesz. A színész A halál ára című filmmel debütált rendezőként 1997-ben, a drámában Depp Marlon Brando oldalán szerepelt.

Az 1916-ban Párizsban játszódó Modigliani-film Dennis McIntyre színdarabja alapján születik, a forgatókönyvet Jerzy és Mary Kromolowski írta. A történet a festőművész életének fordulópontját mutatja be. A The Hollywood Reporter szerint a forgatás 2023 tavaszán kezdődik Európában.

Depp azt ígérte, hogy olyan "univerzálisan emberi történetet rendez, amellyel minden néző azonosulni tud". A színész július végén kezdett forgatni a Jeanne du Barry című francia romantikus történelmi filmben, amelyben XV. Lajos királyt alakítja.

Al Pacino és Navidi korábban már együtt dolgoztak A velencei kalmár (2004), a Wilde Salomé (2011) és a Salomé (2013) című produkciókon. A hollywoodi lap arra is emlékeztetett, hogy miközben Deppet főleg filmszerepeiről ismeri a közönség, a színész 10 film producere is volt, köztük 2011-ben A leleményes Hugo című játékfilmé és legutóbb, 2020-ban a Crock of Gold: A Few Rounds With Shane MacGowan című dokumentumfilmé.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.