Nem csak Andy Vajna nem fért be: ők mind kimaradtak az Oscar elhunytakra emlékező montázsából

  • Szabó Ádám
  • 2019. február 25.

Mikrofilm

A gála legérzelmesebb része.

A producer-filmipari kormánybiztos több mint egy hónapja hunyt el, azt gondolná az ember, ennyi idő – na meg egy rakás hollywoodi kasszasiker, aminek létrejöttében szerepet vállalt – elegendő ahhoz, hogy az ő képét is beleszerkesszék az In memoriam montázsba; abba az összeállításba, amely a legutóbbi Oscar-gála óta elhunyt filmesek emlékét eleveníti fel.

A HVG hívta fel a figyelmet Vajna Tímea ezzel kapcsolatos Instagram-sztorijára: az özvegy egy január 24-én, az Akadémiától kapott levelet hozott nyilvánosságra, amiben azt írják, nem ígérik, hogy Andy Vajna bekerül a televíziós közvetítésbe, de a bővebb, online felületen mindenképp ott lesz. Így is lett.

Oscar-díj: most is akadt egy kis meglepetés

A Zöld könyv lett a legjobb film, de Alfonso Cuarón filmtörténelmet írt. A 91. Oscar-díjátadó ceremónia legnagyobb meglepetését okozva Peter Farrelly Zöld könyv című filmje nyerte el a legjobb film díját helyi idő szerint vasárnap este a hollywoodi Dolby Színházban.

Ezek szerint az In Memoriam szekciót már jóval a gála előtt összeállítják – ez magyarázhatja Stanley Donan, az Ének az esőben és a Mókás arc rendezőjének kimaradását, aki három nappal a gála előtt hunyt el. A Deadline cikkében további kimaradókat is említ, többek megemlékezésére bőven lett volna ideje az Akadémiának. Ilyen például a Star Wars és az American Graffiti producere, Gary Kurtz; de szintén kihagyták az Ízig-vérig modern Millie című musicalért Oscarra jelölt színésznőt, Carol Channinget; a kísérleti filmezés egyik legnagyobb legendáját, Jonas Mekast; vagy épp a tavaly augusztusban elhunyt, a Vészhelyzetből ismert színésznőt, Vanessa Marquezt, akinek megemlékezéséért még petíció is indult. Olyan, kevésbé ismert karakterszínészek sem fértek be a montázsba, mint a Terminátorban és a Szörnyecskékben feltűnő Dick Miller, vagy Julie Adams, akinek egyik legismertebb filmje A fekete lagúna szörnye című 1954-es rémfilm.

Az Oscar megemlékezős szegmense rendszerint az egész gála legérzelmesebb része, a közösségi média térnyerésével azonban mindennaposakká váltak a kimaradók miatti felháborodások. Főképp Twitteren záporoznak a hiányzókat nehezményező megszólalások, idén például Joe Dante rendező is kikelt az Akadémia ellen – ő épp Dick Miller miatt. Mi, magyarok legutóbb Jancsó Miklós kihagyását fájlalhattuk a 2014-es gála In Memoriam részéből.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.