Nem csak Andy Vajna nem fért be: ők mind kimaradtak az Oscar elhunytakra emlékező montázsából

  • Szabó Ádám
  • 2019. február 25.

Mikrofilm

A gála legérzelmesebb része.

A producer-filmipari kormánybiztos több mint egy hónapja hunyt el, azt gondolná az ember, ennyi idő – na meg egy rakás hollywoodi kasszasiker, aminek létrejöttében szerepet vállalt – elegendő ahhoz, hogy az ő képét is beleszerkesszék az In memoriam montázsba; abba az összeállításba, amely a legutóbbi Oscar-gála óta elhunyt filmesek emlékét eleveníti fel.

A HVG hívta fel a figyelmet Vajna Tímea ezzel kapcsolatos Instagram-sztorijára: az özvegy egy január 24-én, az Akadémiától kapott levelet hozott nyilvánosságra, amiben azt írják, nem ígérik, hogy Andy Vajna bekerül a televíziós közvetítésbe, de a bővebb, online felületen mindenképp ott lesz. Így is lett.

Oscar-díj: most is akadt egy kis meglepetés

A Zöld könyv lett a legjobb film, de Alfonso Cuarón filmtörténelmet írt. A 91. Oscar-díjátadó ceremónia legnagyobb meglepetését okozva Peter Farrelly Zöld könyv című filmje nyerte el a legjobb film díját helyi idő szerint vasárnap este a hollywoodi Dolby Színházban.

Ezek szerint az In Memoriam szekciót már jóval a gála előtt összeállítják – ez magyarázhatja Stanley Donan, az Ének az esőben és a Mókás arc rendezőjének kimaradását, aki három nappal a gála előtt hunyt el. A Deadline cikkében további kimaradókat is említ, többek megemlékezésére bőven lett volna ideje az Akadémiának. Ilyen például a Star Wars és az American Graffiti producere, Gary Kurtz; de szintén kihagyták az Ízig-vérig modern Millie című musicalért Oscarra jelölt színésznőt, Carol Channinget; a kísérleti filmezés egyik legnagyobb legendáját, Jonas Mekast; vagy épp a tavaly augusztusban elhunyt, a Vészhelyzetből ismert színésznőt, Vanessa Marquezt, akinek megemlékezéséért még petíció is indult. Olyan, kevésbé ismert karakterszínészek sem fértek be a montázsba, mint a Terminátorban és a Szörnyecskékben feltűnő Dick Miller, vagy Julie Adams, akinek egyik legismertebb filmje A fekete lagúna szörnye című 1954-es rémfilm.

Az Oscar megemlékezős szegmense rendszerint az egész gála legérzelmesebb része, a közösségi média térnyerésével azonban mindennaposakká váltak a kimaradók miatti felháborodások. Főképp Twitteren záporoznak a hiányzókat nehezményező megszólalások, idén például Joe Dante rendező is kikelt az Akadémia ellen – ő épp Dick Miller miatt. Mi, magyarok legutóbb Jancsó Miklós kihagyását fájlalhattuk a 2014-es gála In Memoriam részéből.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.