Nem csak Andy Vajna nem fért be: ők mind kimaradtak az Oscar elhunytakra emlékező montázsából

  • Szabó Ádám
  • 2019. február 25.

Mikrofilm

A gála legérzelmesebb része.

A producer-filmipari kormánybiztos több mint egy hónapja hunyt el, azt gondolná az ember, ennyi idő – na meg egy rakás hollywoodi kasszasiker, aminek létrejöttében szerepet vállalt – elegendő ahhoz, hogy az ő képét is beleszerkesszék az In memoriam montázsba; abba az összeállításba, amely a legutóbbi Oscar-gála óta elhunyt filmesek emlékét eleveníti fel.

A HVG hívta fel a figyelmet Vajna Tímea ezzel kapcsolatos Instagram-sztorijára: az özvegy egy január 24-én, az Akadémiától kapott levelet hozott nyilvánosságra, amiben azt írják, nem ígérik, hogy Andy Vajna bekerül a televíziós közvetítésbe, de a bővebb, online felületen mindenképp ott lesz. Így is lett.

Oscar-díj: most is akadt egy kis meglepetés

A Zöld könyv lett a legjobb film, de Alfonso Cuarón filmtörténelmet írt. A 91. Oscar-díjátadó ceremónia legnagyobb meglepetését okozva Peter Farrelly Zöld könyv című filmje nyerte el a legjobb film díját helyi idő szerint vasárnap este a hollywoodi Dolby Színházban.

Ezek szerint az In Memoriam szekciót már jóval a gála előtt összeállítják – ez magyarázhatja Stanley Donan, az Ének az esőben és a Mókás arc rendezőjének kimaradását, aki három nappal a gála előtt hunyt el. A Deadline cikkében további kimaradókat is említ, többek megemlékezésére bőven lett volna ideje az Akadémiának. Ilyen például a Star Wars és az American Graffiti producere, Gary Kurtz; de szintén kihagyták az Ízig-vérig modern Millie című musicalért Oscarra jelölt színésznőt, Carol Channinget; a kísérleti filmezés egyik legnagyobb legendáját, Jonas Mekast; vagy épp a tavaly augusztusban elhunyt, a Vészhelyzetből ismert színésznőt, Vanessa Marquezt, akinek megemlékezéséért még petíció is indult. Olyan, kevésbé ismert karakterszínészek sem fértek be a montázsba, mint a Terminátorban és a Szörnyecskékben feltűnő Dick Miller, vagy Julie Adams, akinek egyik legismertebb filmje A fekete lagúna szörnye című 1954-es rémfilm.

Az Oscar megemlékezős szegmense rendszerint az egész gála legérzelmesebb része, a közösségi média térnyerésével azonban mindennaposakká váltak a kimaradók miatti felháborodások. Főképp Twitteren záporoznak a hiányzókat nehezményező megszólalások, idén például Joe Dante rendező is kikelt az Akadémia ellen – ő épp Dick Miller miatt. Mi, magyarok legutóbb Jancsó Miklós kihagyását fájlalhattuk a 2014-es gála In Memoriam részéből.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.