Országszerte 60 filmmel, 200 vetítéssel érkezik az ország dokumentumfilmes ünnepe

  • narancs.hu
  • 2025. január 20.

Mikrofilm

Oscar-várományos, megható és megrázó filmek, és még sokkal több vár ránk a 11. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon január 25. és február 2. között.

Budapesten kívül 11 városban is nézhetőek lesznek a közelmúlt legjobb és legérdekesebb 60 dokumentumfilmje a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) keretében. A főváros mellett Békéscsaba, Debrecen, Eger, Győr, Jászberény, Kecskemét, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely és Veszprém közönsége is találkozhat majd az alkotókkal, vagy épp beszélgethet szakértőkkel egy-egy film témáiról. Összesen mintegy 200 vetítés lesz országszerte a BIDF-en.

Az idei válogatást a hétköznapi történetek és a hétköznapi hősök ihlették. Erre utal a fesztivál mottója is: „Benned is rejlik egy film” – melyet Cserhalmi György mellett olvashatunk az esemény hivatalos plakátján. A Nemzet Színésze mellett idén is rengeteg ismert ember támogatja a fesztivált: több filmet is nagykövettel népszerűsítenek, a 30 fős nemzetközi zsűri tagjai között pedig ott lesz Borbély Alexandra, Koncz Zsuzsa, Parti Nagy Lajos, Sebő Ferenc, vagy épp Szimler Bálint. Mutatunk a kínálatból néhány dokumentumfilmet, amit különösen izgatottan várunk!

Egy norvég erdőben, a világtól elszigetelten élő családról szól az Egy újfajta vadon című film, mely a Hétköznapi családok szekcióban lesz majd látható. Egy váratlan tragédia miatt azonban idilli világuk felborul, ők pedig kénytelenek betagozódni a modern társadalomba. Silje Evensmo Jacobsen alkotását többek között a Sundance filmfesztiválon is díjazták.

A Hétköznapi vágyak szekció egyik legizgalmasabb darabjának ígérkezik A fiú és az arany köpeny. Ez egy kiskamasz fiút mutat be, aki torreádor akar lenni – így valósítaná meg nagyapja beteljesületlen vágyát és rántaná ki családját a szegénységből. A várva vágyott „arany köpeny” tehát nemcsak egy álom számára, de az egyetlen lehetőség a kitörésre.

A Hétköznapi hősök szekcióban vetítendő Államcsíny zenei aláfestéssel az Akadémia idei rövidlistájába is bejutott, így Oscar-várományosnak tekinthető. A film igazi történelmi hullámvasút, melyben jazz keveredik a dekolonizációval. Johan Grimonperez nagyívű és stílusos dokuja ugyanis azt mutatja be, hogy Abbey Lincoln, Max Roach, vagy épp Louis Armstrong és Nina Simone milyen szerepet játszottak az afrikai államcsínyekben.

Tajvan sajátságos helyzetét ábrázolja A láthatatlan nemzet, melyet a Hétköznapi küzdelmek szekcióban vetítenek majd: az országot Kína nyomására számos állam, köztük Magyarország sem ismeri el, így olimpiai bajnokai nem énekelhetik a dobogó tetején a saját himnuszukat. Az ország első női elnökének pedig óvatosan kell lavíroznia az Egyesült Államok és Kína között.

A Hétköznapi félelmek szekcióban látható Ellenméreg az Oscar-díjas Navalnij után újabb erőteljes dokumentumfilm az orosz rezsimről. Főhősei olyan oknyomozó újságírók, politikai aktivisták, akik nem adták még fel a reményüket egy demokratikusabb és szabadabb Oroszországról. Köztük van Hriszto Grozev, aki leleplezte Putyin merényletét az ellenzék vezetőjével szemben, vagy épp egy tudós, aki az orosz „méreggyárból” szivárogtat híreket, ezért menekülnie kell.

A magyar szekcióban a közelmúlt olyan, nagysikerű dokumentumfilmjei mellett, mint a Kék Pelikan vagy A boldogság ügynöke, többek között nézhető lesz majd film a magyarok gyökereiről Mongóliában (A legbelsőbb Ázsia – Magyarok nyomában Mongolországban), a Kalákáról és a nemzethatárokat átívelő zenei hagyományokról (KALÁKA: A Kárpátoktól a Karib-tengerig); de Almási Tamás új filmjét is vetítik, mely Onódy Lajosról, a Kádár-rendszer vendéglátóiparának királyáról szól (Onódy, a hatvanas évek császára).

A filmekről online a közönség is szavazhat, így idén először országos közönségdíjat is átadnak. De emellett is rengeteg újdonság várható: a kicsiket és sajátos nevelési igényű gyermekeket például a Mammutban szakemberek foglalkozásai várják, hogy ezek a családok se maradjanak ki a fesztiválélményből.

További részletek és jegyvásárlás a BIDF honlapján érhető el.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.

Orbán ugyanazt mondta, amit Lázár mondott

A cigányság azért nem tud magasabb státusú és magasabb jövedelmet ígérő szakmákhoz hozzáférni, mert nem tudja, nem is tudhatja leküzdeni azokat a társadalmi hátrányokat, amelyeket most már 16 éve a Fidesz-kormányok tudatos politikája tart fenn és súlyosbít – az oktatásban, a büntetőpolitikában, a szociálpolitikában, a romákat segítő civil szervezetek marginalizálásában.

„Nem haboznak, ha civileket kell gyilkolni” – egy iráni ellenzéki az iszlamista rezsimről

„Azokat a tiltakozókat, akik lőtt sebekkel vagy verés nyomaival kórházba mennek, gyakran azonosítják, őrizetbe veszik, majd megölik. Előfordult, hogy sebesült tüntetőket közvetlenül a lélegeztetőgépről raboltak el. Egy héttel később a szülőknek szóltak, hogy mehetnek a holttestekért” – mondja interjúalanyunk az elmúlt hetek kormányellenes megmozdulásairól.