magyarnarancs.hu: Váratlanul érte a hír a mozirajongókat, hogy lesz újra magyar filmszemle? A szakma számára nyilván nem volt titok. Mi a története az újjáélesztésnek?
Muhi András: Múlt év májusában, amikor Tarr Bélának lejárt a mandátuma, engem választottak meg a Magyar Filmművészek Szövetsége új elnökének. Ott álltam a tagság előtt, és valamit mondani kellett.
magyarnarancs.hu: Bemondtad a tutit?
MA: A szívem vágyát mondtam be, amivel azt a hiányt gondoltam pótolni, hogy már tizenöt éve nem látjuk egymást, nincs valós szakmai közélet, nincsenek találkozási pontok. (A mostani előtti utolsó, 43. Magyar Filmszemlét 2012-ben tartották – a szerk.) Ezért mi sem volt természetesebb, mint kimondani, hogy rendezünk egy filmszemlét. Illetve: felélesztjük a Magyar Filmszemlét. Nekem személyesen is nagyon sokat jelentett a Filmszemle, aminek a hetvenes évek végétől folyamatosan más-más státuszban voltam a résztvevője.
magyarnarancs.hu: Először mint közönség?
MA: Először mint közönség, aztán mint Muhi Klára filmkritikus párja, férje. Utána Hartai Lacival meg Klárival készítettünk dokumentumfilmeket, és egyszer csak versenyben voltunk. Kezdetben a Balázs Béla Stúdióban gyártott a filmjeinkkel, később az általam vezetett Inforg Stúdióban készültekkel.
magyarnarancs.hu: Azóta vagy producer?
MA: Amíg a saját filmjeinket készítettük, nem tekintettem magam producernek: Hartai Lacival meg Muhi Klárával hárman voltunk egy stáb, egy alkotócsapat. A 90-es évek még így teltek el, aztán a saját filmemmel is neveztem. Nagyon más érzés, hogy közönség vagy, vagy egy labdarúgó-feleség, vagy alkotó. Utána az egész kiteljesedett, mikor elkezdtem mások filmjeit gyártani. 2000-től 2010-ig kétszázötven film született az Infrorg Stúdióban. De 2010-ben gyakorlatilag a teljes magyar filmgyártás leállt, abban a pillanatban, ahogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány megszűnt. Így megszűnt a filmszemle valós támogatása is, ami mintegy 150 milliót jelentett, tehát nagyon nagy summáról beszélünk. Elfogadnám most annak az összegnek akár a negyedét is, holott azóta eltelt tizenöt év. Ebből a pénzből többek közt meghívtak a nemzetközi filmszakma valós szereplői közül száz-százötven vendéget is.
magyarnarancs.hu: Hogyan folytatjátok idén ezt a hagyományt ?
MA: Pénz híján hivatalosan nem tudunk meghívni külföldieket. Úgyhogy megkértem a filmszövetségi tagokat, mozgassák meg a személyes ismeretségi kapcsolataikat.
magyarnarancs.hu: A hagyomány részeként rendezitek meg idén is február első hetében a szemlét?
MA: Nagyon jól kitalálták az eleink ezt az időpontot, ami közvetlenül a Berlinale, a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál előtt volt. Gyakorlatilag az európai filmszakmai elit egy része idejött Budapestre, megnézni a magyar filmeket. Akkor még nagyon érdekesnek számítottunk, az öreg mesterek, Jancsó Miklós, Makk Károly is éltek, érdekes volt a Simó-osztály, vagy akár az Inforg, sorolhatnám. A szemle után meg felkerekedett a nemzetközi csapat, és innen mentek Berlinbe, az egy vagy két vagy akár öt magyar film alkotóival együtt, akiket meghívtak az ottani filmfesztiválra. Rengeteg magyar filmessel találkozhattál kinn: a szakmában „az létezett”, aki Berlinben is megjelent. A Magyar Mozgókép Közalapítvány megszűntével tulajdonképpen kiment a támogatás a Filmszemle mögül minden értelemben. Illetve akkor, mikor a filmművész szövetséggel szemben létrehozták a Magyar Filmakadémiát.
magyarnarancs.hu: Nekik köszönhetően indult el a Magyar Filmhét, a saját megfogalmazásuk szerint a Magyar Filmszemle hiánypótlásaként is.
MA: Pedig teljesen mások voltak az elképzelések… A Filmhét, ami még Andy Vajna alatt indult, részben egyfajta Oscar-díj jellegű esemény akart lenni. A Filmszemle viszont, és én azt szeretném, ha ez újraéledne, nemcsak a szakmai elitnek szólt, hanem mivel bemutató filmfesztivál volt, mindig eljöttek a teljes stábok is. Mindenki ismert mindenkit műfajokon át, és nemcsak a rendezőket meg a producereket, hanem a világosítókat meg fókusz pullert is. E mellett a Filmszemle mustra is: mi most a benevezett 382 filmből, amennyit csak lehet, azaz kétszáz-kétszázharmincat bemutatunk, ha nem is feltétlenül versenyben.
magyarnarancs.hu: Kié a név?
MA: A brand? A Magyar Filmművészek Szövetségéé, amely a negyvennégy év folyamán markánsan jelen volt a filmszemlék szervezésében.
magyarnarancs.hu: Több helyszínt is terveztetek a Corvin mozin túl?
MA: Nem, nem tudtunk további mozikkal tervezni, nincs pénzünk.
magyarnarancs.hu: Ez a függetlenség ára?
MA: A 44. Magyar Filmszemlére ugyan állami pénzt nem kapunk, sem a Nemzeti Filmintézettől, sem a minisztériumtól, de a főváros mögénk állt: ingyen adják oda a Corvin mozit egy hétre, és némi pénzt is kapunk, amit kiegészít a szakma, főleg producerek, szakmai szervezetek. De mellénk állt a MagNet Bank is, az RTL Klub, meg a Magyar Mozi TV is. Abban teljesen megfelelünk a hagyományoknak, hogy minden mozgókép számára nyitott a szemle. Az igazi támogatottságot abban érzékelem, hogy 382 film nevezett, de a szemle sikeressége a nézőszámon is múlik, nyilván. Jó lenne, ha jó sokan lennénk.
magyarnarancs.hu: Hogy állítottátok fel a stábot, ami megszervezte a seregszemlét?
MA: Mint a Hét mesterlövészben a kopasz: elindultam megtalálni a társakat, mert gyakorlatilag társadalmi munkában kellett dolgozni közel egy éven át.
magyarnarancs.hu: Producerként ráláttál a szakmára, gondolom.
MA: Szerencsére, de azokat kellett megtalálni, akik effektíve és tevőlegesen részt vesznek a szervezésben. Igy jött létre a Szemletanács. Elsősorban producerek, produceri irodák kerültek bele, Pataki Ági és Kovács Gábor produceri párosa mellett mások is, például Csutak Tamás, akinek a cége a legnagyobb hazai és külföldi produkciókat is könyveli. Liszka Tamás pedig a Budapest Film vezérigazgatójaként a fővárost is képviseli a szemlén.
magyarnarancs.hu: Mit vár a szakma a 44. Magyar Filmszemlétől a hosszú ideig tartó hiány betöltésén túl?
MA: Valós szakmai visszajelzéseket. Korábban már önmagában az jó visszajelzést jelentett, ha valamelyik filmet elvitte egy-egy nemzetközi fesztivál, például a cannes-i vagy a berlini. De, mint most látszik, elkészült 382 film, amelyek többségről nem nagyon tudunk, főleg, ha nem játékfilmről vagy hosszú dokumentumfilmről van szó.
magyarnarancs.hu: Ez a 382 film hány év termése?
MA: Az összes benevezett film 2023. január 1-től készült, vagy mutatták be, tehát az utóbbi két évben. Ebből negyvenöten jelentkeztek nagyjátékfilmmel.
magyarnarancs.hu: Ki nevezhetett?
MA: Aki akart. De, mivel "csak" hat terme van a Corvinnak, létezik korlát, még úgy is, hogy egy héten keresztül folyamatosan vetítünk. Ezért is kértünk fel előzsűrit minden kategóriában. Az általuk legminőségibbnek tartott alkotások lettek a versenyfilmek, a többi pedig, ami még belefért, az információs vetítésbe került.
magyarnarancs.hu: Az is külön szekció lesz?
MA: Igen, ilyen az egész világon létezik. Azok a filmek kerülnek oda, amiket nem választanak be a versenybe, de a fesztivál rendezői fontosnak tartják, hogy informálják róluk a közönséget, azaz bemutassák őket. Mindent levetítünk, ami fizikailag belefér, hiszen a játékfilmekről még úgy-ahogy tud az, aki igazán érdeklődik irántuk, de hol látod a dokumentumfilmeket, és hol látod a rövidfilmeket meg az animációkat? Azokra már tényleg vadászni kell. A filmszemle pont erre jó. Tizenöt éve éve nem volt olyan seregszemle, ahol kiderülhetett volna, hogy na, most ez egy selymes rét, vagy pedig egy tar pusztaság.
