547 ezer nézővel rekordot döntött a Futni mentem

  • narancs.hu
  • 2025. január 20.

Mikrofilm

Herendi Gábor új filmje legyőzte a régit.

Az utóbbi 25 év legnézettebb magyar filmje lett a Futni mentem, mert már 547 ezren látták, többen, mint a Valami Amerikát – írja a 24.hu.

A filmvígjáték rendezője, Herendi Gábor a Facebookon, videóban emlékezett meg a rekorddöntésről.

A 2002-ben bemutatott Valami Amerikát is ő rendezte és írta, azt 529 ezren nézték meg a mozikban. A Futni mentem most a rendszerváltás óta számított időszak ezüstérmese. Az első helyen ebben a viszonylatban A miniszter félrelép áll (1997), közel 663 ezer mozinézővel.

Herendi mostani filmje állami támogatás nélkül készült, és már a bemutató utáni harmadik héten többen látták, mint a 7 milliárdból forgatott, államilag támogatott Petőfi-filmet.

Arról, hogy milyen volt a filmen dolgozni támogatás nélkül, a rendező a Magyar Narancsnak adott interjúban azt mondta, egyrészt szabadságot adott a készítőknek, mert a Nemzeti Filmintézetnek nem volt beleszólása a munkájukba.

„A nehézség abból fakad, hogy ezáltal sokkal kisebb büdzséből kellett gazdálkodni, de kifejezett célom volt, hogy ez ne látszódjon rajta. És igen, feladata, hogy legalább akkora nézőszámot hozzon, hogy nullszaldóra jöjjünk ki. Persze van ebben egy kis dafke is, mert ez még az NFI által fejlesztett film volt, és eleinte adtak is a forgatókönyvre egy-kétmilliót, de miután elkészült, kidobták. Annak ellenére, hogy az NFI állandóan azt hajtogatta, hogy nincs vígjáték, nincs vígjáték. A producerek értetlenül álltak a döntés előtt, és úgy érezték, olyan jó anyag van a kezükben, hogy azért is meg kell csinálni. Akkor hívtak be engem a projektbe. Egy ilyen limitált költségvetésű film csak akkor tud megvalósulni, ha nagyon precízen elő van készítve. Nem engedhettük meg magunknak, hogy felesleges pénzt dobjunk ki arra, hogy egy jelenetet mindenhonnan fölvegyünk. Nagyon határozottan tudnom kellett, hogy mit, honnan akarok megmutatni, hogy egy méter nyersanyagot se forgassunk feleslegesen” – mondta Herendi Gábor.

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.