Plágiummal vádolja Hajdu Szabolcsot Vitézy László, mert neki is van egy Békeidő című filmje

  • narancs.hu
  • 2020. április 18.

Mikrofilm

Megfér-e egymás mellett két Békeidő című film? Vagy csak békeidőben?

Plágiummal vádolja Hajdu Szabolcsot Vitézy László rendező, mert ugyanazt a címet adta új filmjének, mint ő harminc évvel ezelőtt saját alkotásának. Vitézy Lászlót azért sérti a címegyezőség, mert szerinte egy szimbolikus filmről van szó. Fel is szólította Hajdu Szabolcsot, hogy változtasson, de Hajdu szerint a két alkotás jól megfér egymás mellett – írja a hirado.hu.

Vitézy László Békeidő című filmjét 1979-ben mutatták be, és arról szól, hogy egy termelőszövetkezet elnöke nem engedte elnéptelenedni faluját, ezért még a párttal is szembeszállt. Sokan a Kádár-korszak emblematikus alkotásának tartják, annak idején megnyerte a 29. mannheimi filmfesztivál nagydíját is.

Hajdu Szabolcs azonos című új filmje, amely április 23-án a koronavírus-járvány miatt egy online platformon debütál, emberi viszonyokon keresztül járja körbe a dominancia és a kiszolgáltatottság kérdését.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

"Elloptátok a címemet!" – így reagált a címegyezőségre Vitézy László közösségi oldalán. Azt írta: a Békediő mint cím sokak számára szimbolikus és foglalt. Címplágiumról beszél, amit tiszteletlenségnek, műveletlenségnek és ostobaságnak tart.

Hajdu Szabolcs az M1 Híradónak azt mondta: Vitézy László posztjából értesült a problémáról. A filmet nem ismerte, most nézte meg. Azonban úgy érzi, nem lopás az, hogy ő is ezt a címet adta filmjének, mert a békeidő tág fogalomként értelmezhető, és külföldön is léteznek ilyen címen nagyjátékfilmek. Szerinte a két hazai alkotás megfér egymás mellett.

Vitézy erre úgy válaszolt az ATV cikke szerint: örül, hogy Hajdu Szabolcs megnézte a filmjét, de változtassa meg új filmje címét.

A Facebookon azt írta: "Nem fogadom el, hogy nem változtatja meg a filmje címét, mert így akaratlanul is összemosódik a két film, amit én az Ön filmes ideológiájából és munkatársai névsorából /Schilling Árpád és Sárosdy Lilla/ kiindulva nagyon rosszul viselek".

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.