Pedig sem az északír konfliktus, sem a baszk szeparatizmus, hogy csak a két legismertebb példát említsük, nem volt túl régen, és nem zárult le teljes egészében. Persze a fegyvereket el- vagy letették, a szervezeteket feloszlatták, de a sebek és frusztrációk ettől még nem tűntek el a semmibe, mintha nem is lettek volna.
Hogy mennyire nem, azt jól példázza, hogy a baszkföldi, közelebbről San Sebastián-i születésű író, Fernando Aramburu 2016-os regénye, a Patria micsoda felzúdulást keltett Spanyolországban. A huszonöt nyelvre lefordított könyvből csak hazájában egymillió példány fogyott eddig. A több mint hatszáz oldalas, két baszk família sorsát követő párhuzamos családtörténetet volt, aki rögtön kötelező olvasmánnyá akarta tenni, a baszk terror áldozatainak szövetsége pedig úgy nyilatkozott róla, hogy ez az egyetlen mű többet ért el, mint az ő több évtizedes munkásságuk. De voltak, akik fanyalogtak, például az ETA kvázi utódszervezetei, akik a spanyol kínzások és ellencsapások bemutatását nem tartották kielégítőnek.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
