Szilágyi Zsófia filmje is díjat nyert a miskolci Cinefesten

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 14.

Mikrofilm

Lilja Ingolfsdottir norvég rendező Szerethető című filmje három díjat is nyert a 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon, köztük az esemény fődíját, a Pressburger Imre-díjat is.

A zsűri indoklásában kiemelte, azért ítélték a norvég alkotásnak a díjat, mert az „nemcsak egy problémát, egy drámai helyzetet ábrázol, hanem az abból való kiutat is képes megmutatni az embereknek”. Az alkotás a fődíj mellett elnyerte az Art Mozik Nemzetközi Szövetsége (CICAE) és a Nemzetközi Ökumenikus Zsűri díját is.

A CineFest nagydíját, azaz a Zukor Adolf-díjat az amerikai Dídi nyerte, melyet Sean Wang rendezett, míg az idén indult East of Europe szekció díját az Emilija Gasic rendezte 78 nap szerezte meg. A CineDocs díjat a német Andres Veiel Riefenstahl című filmje, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) elismerését pedig Szilágyi Zsófia Január 2. című alkotása nyerte el. 

A film előzetese:

A filmfesztivál életműdíját Kardos Sándor kapta, aki korábban a Kossuth- és a Balázs Béla-díjat, valamint háromszor a filmkritikusok, kétszer a Filmszemle díját is elnyerte, 1989-ben pedig az Eldorádó című filmért Európai Filmdíjra jelölték. Mint írták, több mint harminc játékfilmet fényképezett, rendezőként pedig a világon először készített célfotókamerával játékfilmet.

Bíró Tibor fesztiváligazgató a zárógálán elmondta, „a világ nagy filmfesztiváljainak legfrissebb és legérdekesebb alkotásait” a CineFesten lehet megnézni először Magyarországon. Mint mondta, büszkék arra, hogy a legújabb magyar filmeket is a CineFesten mutatják be először.

A fesztivál programjába idén öt magyar vagy magyar koprodukcióban készült nagyjátékfilm – Január 2., Egy százalék indián, Lepattanó, Emma és a Halálfejes lepke, Zenit – és három dokumentumfilm – Bartók nyomában, Változó vadon, Addig írok, amíg élek – került.

A CineFesten idén a török és a kínai filmművészet legújabb alkotásaiból is önálló válogatásokat mutattak be a szervezők, a fesztivál idei nézőszámai pedig rekordot döntöttek. A filmmustra eseményein – a versenyfilmek vetítésein, a kapcsolódó vetítéseken és szakmai programokon – összesen mintegy tizenhatezer látogató vett részt. A fesztiválon idén huszonhat országból érkezett filmet játszottak le összesen százhuszonnégy előadáson.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.