Szilágyi Zsófia filmje is díjat nyert a miskolci Cinefesten

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 14.

Mikrofilm

Lilja Ingolfsdottir norvég rendező Szerethető című filmje három díjat is nyert a 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon, köztük az esemény fődíját, a Pressburger Imre-díjat is.

A zsűri indoklásában kiemelte, azért ítélték a norvég alkotásnak a díjat, mert az „nemcsak egy problémát, egy drámai helyzetet ábrázol, hanem az abból való kiutat is képes megmutatni az embereknek”. Az alkotás a fődíj mellett elnyerte az Art Mozik Nemzetközi Szövetsége (CICAE) és a Nemzetközi Ökumenikus Zsűri díját is.

A CineFest nagydíját, azaz a Zukor Adolf-díjat az amerikai Dídi nyerte, melyet Sean Wang rendezett, míg az idén indult East of Europe szekció díját az Emilija Gasic rendezte 78 nap szerezte meg. A CineDocs díjat a német Andres Veiel Riefenstahl című filmje, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) elismerését pedig Szilágyi Zsófia Január 2. című alkotása nyerte el. 

A film előzetese:

A filmfesztivál életműdíját Kardos Sándor kapta, aki korábban a Kossuth- és a Balázs Béla-díjat, valamint háromszor a filmkritikusok, kétszer a Filmszemle díját is elnyerte, 1989-ben pedig az Eldorádó című filmért Európai Filmdíjra jelölték. Mint írták, több mint harminc játékfilmet fényképezett, rendezőként pedig a világon először készített célfotókamerával játékfilmet.

Bíró Tibor fesztiváligazgató a zárógálán elmondta, „a világ nagy filmfesztiváljainak legfrissebb és legérdekesebb alkotásait” a CineFesten lehet megnézni először Magyarországon. Mint mondta, büszkék arra, hogy a legújabb magyar filmeket is a CineFesten mutatják be először.

A fesztivál programjába idén öt magyar vagy magyar koprodukcióban készült nagyjátékfilm – Január 2., Egy százalék indián, Lepattanó, Emma és a Halálfejes lepke, Zenit – és három dokumentumfilm – Bartók nyomában, Változó vadon, Addig írok, amíg élek – került.

A CineFesten idén a török és a kínai filmművészet legújabb alkotásaiból is önálló válogatásokat mutattak be a szervezők, a fesztivál idei nézőszámai pedig rekordot döntöttek. A filmmustra eseményein – a versenyfilmek vetítésein, a kapcsolódó vetítéseken és szakmai programokon – összesen mintegy tizenhatezer látogató vett részt. A fesztiválon idén huszonhat országból érkezett filmet játszottak le összesen százhuszonnégy előadáson.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."