Szilágyi Zsófia filmje is díjat nyert a miskolci Cinefesten

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 14.

Mikrofilm

Lilja Ingolfsdottir norvég rendező Szerethető című filmje három díjat is nyert a 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon, köztük az esemény fődíját, a Pressburger Imre-díjat is.

A zsűri indoklásában kiemelte, azért ítélték a norvég alkotásnak a díjat, mert az „nemcsak egy problémát, egy drámai helyzetet ábrázol, hanem az abból való kiutat is képes megmutatni az embereknek”. Az alkotás a fődíj mellett elnyerte az Art Mozik Nemzetközi Szövetsége (CICAE) és a Nemzetközi Ökumenikus Zsűri díját is.

A CineFest nagydíját, azaz a Zukor Adolf-díjat az amerikai Dídi nyerte, melyet Sean Wang rendezett, míg az idén indult East of Europe szekció díját az Emilija Gasic rendezte 78 nap szerezte meg. A CineDocs díjat a német Andres Veiel Riefenstahl című filmje, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) elismerését pedig Szilágyi Zsófia Január 2. című alkotása nyerte el. 

A film előzetese:

A filmfesztivál életműdíját Kardos Sándor kapta, aki korábban a Kossuth- és a Balázs Béla-díjat, valamint háromszor a filmkritikusok, kétszer a Filmszemle díját is elnyerte, 1989-ben pedig az Eldorádó című filmért Európai Filmdíjra jelölték. Mint írták, több mint harminc játékfilmet fényképezett, rendezőként pedig a világon először készített célfotókamerával játékfilmet.

Bíró Tibor fesztiváligazgató a zárógálán elmondta, „a világ nagy filmfesztiváljainak legfrissebb és legérdekesebb alkotásait” a CineFesten lehet megnézni először Magyarországon. Mint mondta, büszkék arra, hogy a legújabb magyar filmeket is a CineFesten mutatják be először.

A fesztivál programjába idén öt magyar vagy magyar koprodukcióban készült nagyjátékfilm – Január 2., Egy százalék indián, Lepattanó, Emma és a Halálfejes lepke, Zenit – és három dokumentumfilm – Bartók nyomában, Változó vadon, Addig írok, amíg élek – került.

A CineFesten idén a török és a kínai filmművészet legújabb alkotásaiból is önálló válogatásokat mutattak be a szervezők, a fesztivál idei nézőszámai pedig rekordot döntöttek. A filmmustra eseményein – a versenyfilmek vetítésein, a kapcsolódó vetítéseken és szakmai programokon – összesen mintegy tizenhatezer látogató vett részt. A fesztiválon idén huszonhat országból érkezett filmet játszottak le összesen százhuszonnégy előadáson.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?