Szilágyi Zsófia filmje is díjat nyert a miskolci Cinefesten

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 14.

Mikrofilm

Lilja Ingolfsdottir norvég rendező Szerethető című filmje három díjat is nyert a 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon, köztük az esemény fődíját, a Pressburger Imre-díjat is.

A zsűri indoklásában kiemelte, azért ítélték a norvég alkotásnak a díjat, mert az „nemcsak egy problémát, egy drámai helyzetet ábrázol, hanem az abból való kiutat is képes megmutatni az embereknek”. Az alkotás a fődíj mellett elnyerte az Art Mozik Nemzetközi Szövetsége (CICAE) és a Nemzetközi Ökumenikus Zsűri díját is.

A CineFest nagydíját, azaz a Zukor Adolf-díjat az amerikai Dídi nyerte, melyet Sean Wang rendezett, míg az idén indult East of Europe szekció díját az Emilija Gasic rendezte 78 nap szerezte meg. A CineDocs díjat a német Andres Veiel Riefenstahl című filmje, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) elismerését pedig Szilágyi Zsófia Január 2. című alkotása nyerte el. 

A film előzetese:

A filmfesztivál életműdíját Kardos Sándor kapta, aki korábban a Kossuth- és a Balázs Béla-díjat, valamint háromszor a filmkritikusok, kétszer a Filmszemle díját is elnyerte, 1989-ben pedig az Eldorádó című filmért Európai Filmdíjra jelölték. Mint írták, több mint harminc játékfilmet fényképezett, rendezőként pedig a világon először készített célfotókamerával játékfilmet.

Bíró Tibor fesztiváligazgató a zárógálán elmondta, „a világ nagy filmfesztiváljainak legfrissebb és legérdekesebb alkotásait” a CineFesten lehet megnézni először Magyarországon. Mint mondta, büszkék arra, hogy a legújabb magyar filmeket is a CineFesten mutatják be először.

A fesztivál programjába idén öt magyar vagy magyar koprodukcióban készült nagyjátékfilm – Január 2., Egy százalék indián, Lepattanó, Emma és a Halálfejes lepke, Zenit – és három dokumentumfilm – Bartók nyomában, Változó vadon, Addig írok, amíg élek – került.

A CineFesten idén a török és a kínai filmművészet legújabb alkotásaiból is önálló válogatásokat mutattak be a szervezők, a fesztivál idei nézőszámai pedig rekordot döntöttek. A filmmustra eseményein – a versenyfilmek vetítésein, a kapcsolódó vetítéseken és szakmai programokon – összesen mintegy tizenhatezer látogató vett részt. A fesztiválon idén huszonhat országból érkezett filmet játszottak le összesen százhuszonnégy előadáson.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.