Trump szürreálisan valódinak tűnik a legújabb minisorozatban
comey-rule_top_story_lead.png
The Comey Rule

Trump szürreálisan valódinak tűnik a legújabb minisorozatban

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 27.

Mikrofilm

Brendan Gleesan alakítását még épp a választások előtt csíphetik el az amerikaiak.

Nehéz elhinni, hogy 4 év telt el Donald Trump megválasztása óta - legalább olyan nehéz, mint abban bízni, hogy egyszer 2020-nak is vége lesz; de előtte még ismét választásokat tartanak az Egyesült Államokban. A novemberre időzített esemény előtt még épp időben fut majd be a Showtime kétrészes miniszériája, a The Comey Rule, mely azt igyekszik bemutatni, mi is történt közvetlenül Trump hivatalba lépése után.

A show az FBI egykori vezetőjének, James Comey-nak a nagysikerű visszaemlékezésein alapszik, de emellett az alkotók még külön interjúztak a történet kulcsszereplőivel is. A The Comey Rule középpontjában az újonnan megválasztott elnök és az akkori FBI-fejes közötti privát vacsora áll, amelynek során Trump nem épp törvényes módon hűséget követelt Comey-tól.

Az FBI-ost Jeff Daniels, az elnököt pedig Brendan Gleeson alakítja majd - utóbbi hiába ír származású, félelmetesen élethűen hozza Trump manírjait és beszédstílusát. Mindez pedig csak azért nem hat karikatúra-szerűen, mert pontosan ebben a világban élünk, immár 4 éve, ahol ez a figura vezeti a világ legnagyobb hatalmú országát.

A minisorozatot a Phillips kapitány Oscarra jelölt írója, Billy Ray jegyzi; a bemutató pedig szeptember 27-én és 28-án lesz a Showtime-on.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.