Vannak híresebb dalai Ennio Morriconénak, de ennél aktuálisabb aligha

  • L.T.
  • 2020. július 7.

Mikrofilm

Joan Baezzel búcsúzunk a mestertől.

Guiliano Montaldo 1971-ben forgatta Sacco és Vanzetti című filmjét, amely az elfogult amerikai igazságszolgáltatás talán legbotrányosabb epizódját elevenítette fel. 1920-ben két anarchistát, az olasz származású Nicola Saccót és Bartolomeo Vanzettit rablógyilkossággal gyanúsították meg. Noha a tárgyaláson nem (sőt azóta sem) sikerült kettejük bűnösségét, vagy ártatlanságát bizonyítani, az elfogult bíró és az ugyancsak elfogult esküdtszék halálra ítélte őket. Amint azt Tarján M. Tamás a Rubiconban írja: Thayer bíró „elfogultságát mutatja, hogy a per során nem a bűncselekményre, illetve a rendelkezésre álló sovány bizonyítékokra koncentrált, hanem morálisan akarta megsemmisíteni a két »felforgatót«, akiknek többek között azt is felrótta, hogy az első világháború idején elkerülték a katonai szolgálatot”.

false

 

Fotó: Wikipédia

 

Mindez akkora felháborodást váltott, hogy – hasonlóan, mint most, George Floyd halála után – már a tárgyalás idején tüntetések kezdődtek világszerte, többszázezren vonultak utcára, Párizsban még bombamerénylet is volt. És mindez csak fokozódott 1921 júliusában, a halálos ítélet kihirdetése után. „Genftől San Franciscóig több millióan tüntettek a két férfi ügyének újratárgyalásáért, közben pedig számos értelmiségi, például Albert Einstein, Romain Rolland, és H. G. Wells is felszólalt Sacco és Vanzetti védelmében” – írja Tarján. Mindezek ellenére a két férfit 1927-ben kivégezték. „Fiatal koromban azt vártam, hogy Sacco és Vanzetti történetét egyszer majd épp olyan gyakran és épp olyan meghatóan mesélik, épp olyan ellenállhatatlan lesz, mint Jézus Krisztus története” – írta az esetről Kurt Vonnegut.

Montaldo filmje a hetvenes évek elején virágkorát élő „olasz politikai krimik” közé sorolható még úgy is, hogy nem a jelenben játszódik. Szinte magától értetődő volt már akkoriban (is), hogy Morriconét kérjék fel zeneszerzőnek, aki nagyszerű munkát végzett. Noha a Sacco és Vanzetti 100 százalékban olasz film, olaszul is beszélnek, de van abban valami szimbolikus, hogy betétdalát, a Sacco és Vanzetti balladáját a polgárjogi harcos Joan Baez énekli angolul.

Joan Baez-Here's To You (Nicola and Bart)

From the film "Sacco And Venzetti"

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.