Williem Friedkin utolsó filmjénél del Toro volt a beugró rendező

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 5.

Mikrofilm

A stúdió kívánsága volt, hogy legyen aki helyettesíti Friedkint a The Caine Mutiny Court-Martial forgatásakor.

Augusztus 7-én, 87 korában elhunyt Williem Friedkin, Az ördögűző és a Francia kapcsolat világhírű rendezője. Utolsó filmje a The Caine Mutiny Court-Martial Herman Wouk 1953-as Zendülés a Caine hadihajón című darabjából készült, melyet Wouk saját, két évvel korábban megjelent regényéből írt. A könyvből először 1954-ben született filmadaptáció Edward Dmytryk rendezésében, Humphrey Bogart főszereplésével, amelyet hét Oscar-díjra jelöltek. 1988-ban pedig maga Robert Altman készített belőle tévéfilmet. Friedkin változata tehát már a harmadik adaptáció, amelyet a jelenleg is zajló velencei filmfesztiválon mutatnak be először.

Itt mesélte el az újságíróknak Annabelle Dunne, a film producere, hogy a forgatás során Guillermo del Toro, A víz érintése és A faun labirintusa három Oscar-díjas rendezője volt Friedkin beugró rendezője – azaz készenlétben állt a háttérben arra az esetre, ha Friedkin nem tudta volna befejezni a filmet. Végül azonban nem volt szükség rá, ugyanis még a halála előtt minden jelenetet felvettek.

Dunne szerint az, hogy a nagy produkciók készenléti rendezőt is tartanak, nagyon is bevett dolog, még ha igyekeznek is titokként kezelni. Hollywood ugyanis eléggé diszkriminatív tud lenni az idősekkel szemben: Friedkin kora egyszerűen túl kockázatosnak számított egy többmillió dolláros produkció számára. Mikor megkérték, jelöljön ki a maga helyére egy beugrót, más másnap megvolt a kiszemeltje: „Oké, édesem, van egy fickó. Fogd a tollat és írt le: Guillermo del Toro – megvan?” – emlékezett vissza a producer. A Variety szerint del Toro és Friedkin régi jóbarátoknak számítottak, ennek is köszönhető, hogy del Toro annak ellenére vállalta a feladatot, hogy épp legújabb Pinokkió-moziját promotálta. Minden egyes nap megjelent a forgatáson csak hogy Friedkin mellett ülhessen és láthassa őt munka közben. „Nagy öröm volt mindannyiunknak, köztük a színészeknek is, hogy ott volt. Egyértelművé tette, hogy ez Friedkin műve, ő csak afféle kabalaként van jelen” – mondta el Dunne.

A The Caine Mutiny Court-Martial főszerepeit Kiefer Sutherland, Jason Clarke és Lance Reddick alakítja. Utóbbinak ez lesz az egyik utolsó filmszerepe márciusban bekövetkezett halálát követően. A film a tengerentúlon a Paramount+-on, valamint a Showtime-on lesz majd elérhető, azaz nagy eséllyel hozzánk a SkyShowtime-ra érkezik majd.

William Friedkinről halálakor Az ördögűzőt felidézve emlékeztünk meg:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.