Guillermo del Toro 16 évet vesztegetett el meg nem valósuló forgatókönyvekkel

Mikrofilm

Ment a kukába A Monte Cristo grófja és A fantasztikus utazás.

Guillermo del Toro a 2017-es A víz érintésével felért a csúcsra. Nemcsak nyert két Oscart, de Hollywood egyik legfelkapottabb rendezőjévé is vált, akivel akkor is igyekeznek promózni egy filmet, ha csak producerként adta hozzá a nevét. A hájpnak köszönhetően végre megvalósíthatta régóta dédelgetett Pinokkió-filmjét is. Ez azonban csak egy abból a rakás forgatókönyvből, ami évekig hevert használatlanul a fiókjában.

Hiába kötődtek Oscarja előtt olyan kultfilmek a nevéhez, mint az Ördöggerinc vagy A faun labirintusa, del Toro rendszeresen falakba ütközött, amikor meg akarta valósítani egy-egy ötletét. Emlékszik például valaki Eddie Murphy 2003-as Elvarázsolt kastélyára? 2010-ben vetődött fel az ötlet, hogy a mérsékelt sikerű szellemes komédiát remakeljék, és hát ki illett volna jobban a projekthez, mint az ijesztő filmjeiről és gótikus vizualitásáról híres del Toro? A filmből azonban ebben a formában nem lett semmi – a Disney úgy döntött, hogy más irányba megy el, így megbízták a rendezéssel a Dear White People című sorozat alkotóját, Justin Simient, a főszerepekre pedig olyan, inkább komédiáikról ismert színészeket kértek fel, mint Owen Wilson, LaKeith Stanfield és Tiffany Haddish.

Egy rajongója kérdésére del Toro összeszámolta és Twitteren közzétette, hány hasonló, kudarcba fulladt filmen dolgozott már.

„Számításom szerint 33 játékfilm forgatókönyvének megírásában vettem részt. 2-3 darabot mások valósítottak meg, 11-et én (köztük a jelenleg is készülő Pinokkiót), szóval nagyjából 20 könyv nem készült el.

Mindegyik 6-10 hónap munkámba került, így nagyjából 16 évem ment rájuk.

Csak tapasztalat és készségfejlesztés”

- írta a rendező.

A meg nem valósult filmek között a már említett Elvarázsolt kastélyon kívül olyan projektek vannak, mint a Justice League Dark, a The Witches, a Szépség és a szörnyeteg, az At The Mountains of Madness, A fantasztikus utazás, a Monte Cristo grófja, a Mephisto’s Bridge, a Tűzgyűrű 2, a Superstitious, a Nightmare Alley, Az eltemetett óriás, a The Coffin, a Drood, a Mark Frosttal közösen jegyzett List of 7, és egy név nélküli, titkos film is. Ezek közül A szépség és a szörnyeteg ugyan megvalósult, ám nem del Toro elképzelése szerint, csak úgy, mint a Tűzgyűrű 2, amelyet producerként jegyzett.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.