A győri polgármester arra büszke, hogy nincs rászorulva a milliókra, ami jár neki

  • narancs.hu
  • 2022. október 21.

Narancsblog

„Én abból élek, hogy szorgalmas vagyok” – mondja a fideszes Dézsi Csaba András

„Én annak idején a Mosoni-Dunában tanultam meg úszni nyáron, télen pedig korcsolyázni. Arra is emlékszem, hogy gyerekként a nagymamám átküldött a hideg szobába almáért, mert nem volt pénzük arra, hogy minden szobát kifűtsenek” – nyilatkozta az Indexnek pár napja Dézsi Csaba András polgármester, annak kapcsán, hogy rezsicsökkentés címén be kellett a győri uszodákat. Túl az ebből fakadó logikus következtetésen, hogy kár volt Győrben uszodákat építeni, Dézsi megnyilatkozása leginkább egy házmester sóhajtozásait idézi, és eszmefuttatásából már csak a katonaság-honvédség felemlegetését hiányolhatjuk. Mármint a sorköteleset.

Igaz, hogy a polgármester a nélkülözést állítja mondandója fókuszába – ezért óhatatlanul az is beugrik, hogy milyen messze lehetett az a „hideg szoba” a nagyszülőknél, ha ekkora traumát okozott a megközelítése –, de úgy tűnik, hogy azóta nagyot fordult a világ, legalábbis ami a takarékos fűtési szokásokat illeti. Dézsi a hvg.hu-nak adott nyilatkozatában ugyanis így reagált arra, hogy 35 éves munkaviszonya után 5,2 millió forintot kapott: „Kellene a rossebnek az a pénz. Elég jól keresek, nem is én kértem ezt a pénzt, a jegyző nyújtja be automatikusan.” Márpedig ebből egyértelműen kiderült, hogy nincsenek filléres gondjai.

Olyannyira nem, hogy a jótékonykodásra is odafigyel. Mint mondta, ő az 5,2 milliónál is többet adott. „Egymillió forint alatt nem adok és csak egyet kérek, hogy ne mondják el, hogy én adtam” – jelentette ki Dézsi Csaba András, dicséretre méltó szerénységről téve tanúbizonyságot. De ugyanitt azt is kifejti, hogy a 5,2 millió forintos jutalmával/elismerésével mások a tervei. A hírportál azon felvetése ellen, hogy a város nehéz helyzetére való tekintettel a pénz jobb helyen lenne az önkormányzat kasszájában, már sértődötten így tiltakozott: „Ha jár, akkor jár. Maga mit tenne? Adjam vissza, vagy vegyek mindenkinek 5 gombóc fagyit?”

„Én abból élek, hogy szorgalmas vagyok” – mondta még a győri polgármester, jelezve, hogy ő ezt a pénzt megérdemli.

Mindenesetre Győrben kisebb balhé kerekedett abból, hogy jár-e Dézsinek 5,2 millió, vagy sem. Nos, minden jel arra utal, hogy valóban jár a jutalom/elismerés, úgyhogy egy szavunk nem lehetne, vagy ha mégis, legfeljebb azzal kapcsolatban, hogy az ilyesmi mennyire tekinthető általános gyakorlatnak.

Az viszont egészen biztos, hogy

mindenki jobban érezte volna magát, ha a polgármester nem nagyképűen, cinizmussal bizonyítja igazát, és nem mond olyat, hogy nincs rászorulva („kell a rossebnek”); közvetlenül ezután nem cáfolja meg önmagát („ha jár, akkor jár”); leginkább pedig nem próbálja az egészet úgy beállítani, hogy „oka van” a tisztes summának („abból élek, hogy szorgalmas vagyok”).

Ezzel ugyanis éppen azokat a szorgalmas győrieket – köztük a saját szavazóit – sértette vérig, és akiknek a háta mögött ugyancsak 35 éves munkaviszony áll, mégis nélkülöznek, és nemhogy ötmilliós jutalmat, vagy öt gombóc fagyit, de még egy köszönömöt sem kapnak ezért.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.