Fürjes Balázs és az ő rezzenéstelen emberarca

  • narancs.hu
  • 2022. november 10.

Narancsblog

Fürjes Balázs már megint játssza a korrekt fickót. Köze nem volt a dolgokhoz, hacsak annyi nem, hogy narancsos az ő bőre is, miként a fiúké, akik csúnyákat mondtak a ferencvárosi polgármesterre, Baranyi Krisztinára.

Mindennek előzménye, hogy Baranyi, nagyon ügyesen, nem volt hajlandó beszélgetni a Pesti Srácok pelyhesállú újságírójával, bizonyos Szalai Szilárddal az ATV élő adásában. Túl sok a helyreigazítás, túl sok a minősíthetetlen kontent, „szennylap, ócska propagandista” – mondja a fiatalemberre, aki minden gerincét összeszedve feszít vele szemben. Ennek már hat napja, de a hitgyülis csatorna derék technikusait azóta sem dicsérte meg senki: pedig milyen nehéz lepkefingra mikroportot rögzíteni.

Szóval ott sem volt, senki se kérdezte, de Fürjes Balázs úgy érezte, most aztán itt az idő, miként egy derék kommentelő írja, enberségből jelesnek lenni. Hiszen mi lesz velünk, ha egy bizonyos szint felett mégis lesüllyedünk bizonyos szint alá, kollektíve, nemzetileg, en bloc, s mi lesz velünk, ha ez a süllyedés éppen most veszi kezdetét, mert a ferencvárosi polgármester nem válaszolt a pesti srácnak.

Fürjes Balázs, akinek éppen elég muníciója van hozzá, hogy a szólásszabadság és a szabad sajtó harcosa legyen, hiszen járt már a Partizán stúdiójában, adott interjút ilyen-olyan baloldali, ellenzéki, függetlenobjektív újságíróknak is, az ATV adásán felhorgadva, szent haragjában nyílt levelet írt, valahogy imígyen: édesdrága Baranyi kolléga, a Pesti Srácok olvasói között még olyan ferencvárosi is akad, aki önre szavaz (muhaha!), legyen ön is enberségből jeles, emelkedjen a bizonyos szintre ide mellém, ni, tessék mindenkivel beszélni. Amikor mézes-mázos irománya süket fülre, pontosabban cáfolatra talált, bement az ATV Egyenes beszéd című műsorába megbeszélni a polgármesterasszonnyal, mi is volt ez. Pompás érvelésében nem átallott kijelenteni, hogy ő szabadelvű nézeteket vall – s közben imádkozott, hogy szavazóközönségének ne tűnjön fel, ez bizony szinonimája annak, hogy li-be-rá-lis –, és ezt esetünkben azt jelenti, mindenki úgy hazudik, ahogy akar. Tessék hagyni a pesti srácokat hazudni! Szelíd jósággal biztosította a mellette ülő polgármestert, hogy feddése csakis a közjó érdekében történik.

Ahogy előkerülnek a kormányoldal és a sajtó viszonyában kínos témák: a miniszterelnök féknyúzozása, a mocsárba süllyedő közmédia, a Pesti Srácok és a NER-sajtóbirodalom százasával veszített sajtóperei, Fürjes Balázs már többet dadog és ő-zik, de enberségből, abból még mindig jeles. Aztán előkerül a videó a Pesti TV-ből, pontosabban Baranyi Krisztina tabletjéről, mert az ATV bejátszani nem volt hajlandó (egészen a vezérigazgatóig mentek a döntéssel, derül ki a műsorvezető elejtett mondatából!), szóval a tableten látjuk a Partizán műsorában bevágott részletet, amin DJ Jeszy reagál a saját műsorszegmensükre – olyan metaszinteket érünk el, hogy őrület! –, szóval a lényeg, hogy a Pesti Srácok kereszténykonzervatív tollnokai azon heherésznek, hogy inkább dugnának kecskével, mint a ferencvárosi polgármesterrel, mert a kecskét utána meg lehet enni.

Derék herék a fiúk, ez bizony, a magyar politika grab them by the kecske-pillanata, locker room talk a javából.

Fürjes Balázsunk talpa alatt akkor már forró a stadiongyepfűtés, de a szituációból nincsen menekülőút.

Ha ezt kívánja a Párt, akkor most a kecskeb@szókat fogom védeni, biztatja magát, már csak az enberségbőljelesség okán.

De akárhogy erőlteti, nem a szólásszabadság harcosa immár, csak egy unalmas apuka, aki bejött az áltisibe megvédeni a pici fiait, akik remek gyerekek, csak egy kicsit elevenek, tetszik tudni, ilyen gének vannak a pártcsaládban, kecskeb@szásról beszélnek ön kapcsán, mélyen tisztelt polgármesterasszony, hm, hm, igen, hát én ezt most hallom először, hogy a Jeszyke meg a Fair Rightos fiú, de tetszik tudni, jó gyerekek ők, hogy szétterrorizálnak mindenkit a nagyszünetben? na ne mondja! de ne tessék már pont őt a sarokba állítani. Hiszen a 444 meg a Telex meg a.

Bizonyára Rogán Antal is nézi az adást, vagy legalább egy szorgos Safranek, aki briefet ír a látottakból. Szóval Rogán gondolkodik, a Pesti TV-t nem beszántottuk már? Akkor meg minek ment ez a buzgómócsing államtitkárunk emberarcot villantani, kihúzni ezt az ötvenéves tinédzsert meg a bandáját a slamasztikából? (Akik egyébként magukhoz hűen, egy parkoló autóból live-olva kommentálják a Baranyi–Fürjes rangadót: „aki kurvának áll”. Hogy ez kire vonatkozik?)

Fürjes Balázs, bár egy pillanatra elbizonytalanodik, hogy a megfelelő tomport tisztogatta-e, abban biztos, hogy ma is enberségből jelesre vizsgázott, ráadásul a bizonyos szint felett bizonyos szint alá, és a többi, szóval tudják! Elalvás előtt egy Roger Scruton-kötetbe mélyeszti emberarcát. A Modern philosophy pont itt nyílik ki: „Az író, aki azt mondja, nincsenek tények, és minden tény viszonyítás kérdése, valójában arra kér, hogy neki se higgyél. Szóval ne.” A fenébe.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Farkas farkasnak embere

Évszázadok alatt sokat fejlődtek a történetmesélés eszközei, a korábban tűz mellett elmesélt legendákat mára a live-ozás váltotta fel, a westernfilmek pedig valahol a kettő között helyezkednek el.

Ember embernek

A Piroska és a farkasnak van egy olyan változata, amelyben a gonosz farkas hozzá sem tud nyúlni kiszemelt, fiatal áldozatához, mert megégeti a kislány aranykámzsája.

Mert ez műanyag

Előfordul, hogy néhány tárgy megpillantása egy egész, rég eltemetett emléksort hoz elő. Pontosan ezzel ajándékoz meg minket e kiállítás, amely sokkal többet is ad, mint amennyit a címe ígér. Gyermekkori álmainkat hozza közelebb.

Közös pillanataink

  • Erdei Krisztina

A világ sosem volt túl biztonságos hely, ám napjainkban annyi krízishelyzet adódik, hogy a művészet is a gondozás, a gondoskodás fogalma és gyakorlata felé fordult.

Mantrafelhő

A kötet verseit olvasva mintha egy buborékba kerülnénk. De nem abba a fajtába, amely távol tartja a külvilágot, éppen ellenkezőleg. A gömb homorú fala időnként torzítja a kinti látványt, máskor élesebbé teszi a részleteket, aki pedig kívülről pillant ránk, minket láthat torzabbnak akár.

Egy emlékmű emlékei

  • Antoni Rita

Budapest Főváros Önkormányzata 2020 tavaszán indította el a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című projektjét, amely 2023 tavaszán egy emlékmű átadásával zárul majd az I. kerületben.

Szeretetcsomag

„Van egy fennköltlelkű magyar asszony fenn a Várban, aki minden nap igyekszik egy könnyet letörölni, aki minden hétköznapot is a szeretet ünnepévé igyekszik varázsolni.” Sipőcz Jenő fővárosi polgármester hálálkodott e szavakkal Horthy Miklós nejének, miután a kormányzóné 2500 ún. szeretetcsomagot ajánlott föl az árvák javára.

Letéve

Szakápolási központokban ápolnák a jövőben azokat az idős, állandó orvosi felügyeletre nem szoruló, ám az önálló életvitelre már csak segítséggel képes embereket, akikről eddig jobb híján a kórházak gondoskodtak.

„Hogy visszataláljunk”

Három most futó színdarabban is középkorú, életközepi problémákkal szembenéző nőalakot formál meg, róluk beszélgettünk az egy ideje már szabadúszóként dolgozó színésznővel.

„Az utolsó pillanat”

Haditudósítóként járta évekig a Donbaszt az ukrán és szeparatista oldalon is, az erről szóló könyve az idén magyarul is megjelent. A Donbasz – Nászutas lakosztály a Háború Hotelben az orosz–ukrán konfliktus gyökereiig hatol, s azt is bemutatja, hogy milyen volt az élet az invázió előtt. A szlovákiai szerzővel a kézirata lezárása utáni időkről is beszélgettünk.