Ferenc pápa fennakadt a magyar kerítésen

  • narancsblog
  • 2015. október 2.

Narancsblog

Most már igazán senki nem mondhatja, hogy a kerítés megépítése értelmetlen volt: lám, a katolikus egyházfőt például megakadályozza benne, hogy Magyarországra jöjjön.

„Elvághatta egy időre magát a magyar politikai és egyházi vezetés a római katolikus egyház feje előtt, ezért elmarad Ferenc pápa magyarországi látogatása” – írja a Bors, és egyben felidézi, hogy 2013-ban Áder János vatikáni látogatása során hívta meg a pápát Magyarországra. Áder diadalmasan világgá kürtölte, hogy – mint az MTI akkor fogalmazott – „Ferenc pápa a megbeszélésen elfogadta az államfő javasolta magyarországi látogatás 2016-os időpontját”. A Vatikán szóvivője persze rögtön sietett leszögezni, hogy „a szentatya 2016-os programjait természetesen még nem állították össze, ezért korai lenne a magyarországi látogatás pontos időpontját megjelölni”. Mindezzel együtt, ha Áder ezt be merte jelenteni, akkor elég konkrét ígéretet kaphatott. De ebből nem lesz semmi: a pápa 2016-os programja már ismert, és Magyarország nem szerepel benne.

Áder 2013-as látogatása - középen Semjén Zsolt térdel

Áder 2013-as látogatása – középen Semjén Zsolt

Fotó: MTI

Az okokat természetesen csak találgatni lehet, de nem véletlenül gondol mindenki rögtön ugyanarra. Magyarország menekültellenes politikája éles ellentéte a pápa menekültpárti álláspontjának, és a populista és embertelen szólamokat hangoztató kormány mellett a vele szorosan együttműködő magyar katolikus egyház is kompromittálta magát. Nemcsak Ferenc pápa konkrét kérését tagadták meg (mármint hogy minden plébánia fogadjon be egy menekült családot), hanem az elesetteknek általában sem nyújtottak segítséget kellő időben és elvárható mértékben. (Ahogy Erdő Péter bíboros felejthetetlen módon megfogalmazta: ők „inkognitóban” tették a dolgukat.) Nem a legfontosabb, de talán a legbeszédesebb momentuma volt ennek a pár hónapnak, amikor Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök nyíltan kijelentette, hogy ő Orbán Viktorral teljes mértéken egyetért, Ferenc pápának viszont fogalma sincs a menekültkérdésről. Múlt havi szerkesztőségi cikkünkben részletesen méltattuk Kiss-Rigó példaértékű püspöki szolgálatát, különös tekintettel a Lázár János kampányrendezvényén elmondott beszédre, Orbán Viktor stadionjának felszentelésére és a fideszes oligarchák alkalmazásában mutatott buzgóságára.

Fel nem foghatjuk, miért nem akarja megtisztelni jelenlétével a pápa ezt a díszes gyülekezetet!

Ferenc egyébként a múlt héten azt találta mondani, hogy „Köztudott, mi lesz a falak végső sorsa. (…) Minden fal leomlik: ma, holnap vagy száz év után.” A migránsok és menekültek világnapjára írt üzenetében meg egyenesen olyanokat állít, hogy „A bibliai kinyilatkoztatás az idegen befogadására ösztönöz azzal a bizonyossággal, hogy ezáltal megnyílnak az ajtók Isten előtt, és a másik személy arcában megjelennek Jézus Krisztus vonásai”.

Ezen a ponton viszont már jobb lesz, ha odafigyel ez a Ferenc, mert azt még csak-csak elnézte neki a jóságos Orbán Viktor, hogy a halálbüntetés kérdésében nem követte az ő bölcs tanítását, de ha a katolikus egyházfő továbbra is negligálja a keresztény Európát védelmező miniszterelnökünk álláspontját, akkor Orbán Viktor szempillantás alatt leleplezi, hogy nem a katolikus emberek véleményét képviseli, Szijjártó pedig berendeli a vatikáni nagykövetet, és lehordja a szentatyát a sárga földig. Majd megtanulja a pápa, hol lakik az Úristen!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.