Már elege van abból, hogy mindenki a magyarokat szidja?

  • narancsblog
  • 2015. szeptember 27.

Narancsblog

Nem szereti, hogy Európa vezető politikusai, nagy világlapok vagy a facebookos ismerősei lenácizzák? Akkor van egy jó hírünk.

Nemcsak az osztrák kancellár és a román miniszterelnök, de többek között a New York Times, a Human Rights Watch, a Helsinki Bizottság vagy éppen Fröhlich Róbert főrabbi is a vészkorszakra emlékeztető jeleneteket vélt látni Magyarországon (ahogyan ez a Magyar Idők szorgalmas gyűjtéséből kiderül). De ez csak a jéghegy csúcsa, ennél visszafogottabb, de azért nagyon súlyos kritikákat tényleg szakmányban kap a magyar kormány. A kormányfői vagy miniszteri szintű bírálatokat leginkább Szijjártó miniszter hivatott kezelni, aki tegnapi közleményében például azt követelte a horvát kormányfőtől, hogy „fejezze be Magyarország és a magyar emberek szidalmazását”.

És éppen ez az a pont, ahol tudnunk kellene különbséget tenni.

A göteborgi könyvvásáron a magyar díszvendégséget bíráló külföldi írók és aktivisták sokak felháborodását váltották ki, ahogy az „utca emberét” megszólító riportokban, a közvélemény-kutatásokban és a mezei Facebook-bejegyzésekben is visszatérő elem, hogy az egyszeri ember kiakad, amiért „Magyarországot lenácizzák”, vagy mert „már megint a magyarokat bántják”.

De van egy jó hírünk: Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral.

Minden ellenkező irányú híreszteléssel szemben – tesszük hozzá, hiszen az orbáni retorika egyik kulcsmozzanata, hogy magát azonosítja az országgal és a néppel. Ez a taktika már akkor is szembetűnő volt, amikor a különböző uniós szervek vagy tisztségviselők bírálták a magyar kormány politikáját, és ezt maga Orbán és az egész fideszes propagandagépezet úgy fordította le, hogy Magyarországot támadják. Vagy egy másik kirívó példa: amikor meg McCain szenátor azzal vádolta Orbánt, hogy felszámolja a fékek és egyensúlyok rendszerét, a miniszterelnök azonnal figyelmeztetett, hogy „Magyarország nemzeti függetlensége támadás alatt áll”. És a menekültválság kialakulása óta is folyamatosan „magyar álláspontról” beszél, meg olyanokat mond, hogy „mi, magyarok erről azt gondoljuk…”. Itt sokszor kimondottan a hazug nemzeti konzultációról beszél, vagy a közvélemény-kutatások egyes kérdéseiről, máskor pedig a kormánya álláspontjáról. De ezek egyike sem egyenlő "a" magyarsággal vagy Magyarország lakosaival.

Most talán még sötétebb helynek látszik ez a kis ország, kívülről is, és sokszor hisztérikus reakciókat vált ki a kormány embertelen politikája és szélsőjobboldali retorikája, de ettől még nem szabad elfogadnunk Orbán nagy hazugságát.

Nem, Orbán Viktor nem mi vagyunk, aki őt támadja, az nem minket támad, és a tetteiért nem nekünk kell szégyenkezni.

De abban, hogy ilyen kormányunk van, nekünk is van felelősségünk.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

„Én valami kevésbé szelídet kerestem”

  • Mink András

„A be nem illeszkedés vonzó távlatát nyújtották nekem” – olvasható Kenedi János szellemi ébredésének történetéről számot adó, Elhülyülésem története című 1977-es írásában, amelyet Kovács András nevezetes körkérdésére (Marx a negyedik évtizedben) írt válaszul.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.