Hányszor mondta ki Orbán Viktor a Békemeneten, hogy "háború"?

  • narancs.hu
  • 2024. június 4.

Narancsblog

Megvizsgáltuk a miniszterelnök beszédét, amit a Békemeneten mondott a híveinek. Nagy meglepetés nem volt, háború és háború, némi Soros és csakafidesz.

Ha esetleg Önnek nincs ideje/kedve/idege elolvasni Orbán Viktor beszédét, amit a Békemenet résztvevőihez intézett, most röviden összefoglaljuk statisztikai módszerekkel, miről maradt le. 

Összesen 44 alkalommal mondta ki Orbán Viktor a Margisztigeten a hallótávolságon belül tartozókodó híveknek, hogy "háború"

- nem, a sajtkészítőkről nem volt szó. Volt sima "háború", "világháború" és persze "háborúpárti" és egyéb permutációk, ezeket mind egy kategóriába soroltuk. Nem vettük ide az olyan kifejezéseket, amelyek nyilvánvalóan kapcsolódnak a "háborúhoz", mint "front" vagy "fegyver", ezek csak hangulatfestő kifejezések, a "bevagonírozásról" nem szólva. Ehhez képest a "béke" kifejezés és annak mindenféle összetétele csak 16 esetben hangzott el.

Ezek szerint a békénél azért valamivel csak fontosabb volt a háború a miniszterelnöknek.

Az "Ukrajna", "ukrán" kifejezések nyolcszor, az "orosz" és "Oroszország" háromszor került elő. 

Érdekes, hogy bár ez a beszéd választásra buzdító beszéd volt – csakafidesz –, Orbán többször emlegette Európát, mint Magyarországot vagy a magyarokat, pedig egyelőre a választások még itthon zajlanak és dőlnek el. Persze az európai parlamenti választás hatása nemcsak itthon érződik majd, ám mintha az önkormányzati választás nem is lenne annyira fontos, az "önkormányzat" kifejezés egyetlen alkalommal került elő. Ki tudja, talán az a taktika, hogy helyben mindenki csinálja a maga dolgát, a szigeten meg a főnök húzza az ívet. Mindenesetre 26-szor hangzott el, hogy "európai", "Európa" és hasonlók, emellett hatszor a "Brüsszel", ehhez képest meg 24-szer a "magyarok", "magyar", "Magyarország". Amint látjuk, a békénél azért fontosabb Európa és Magyarország is.

 
Erdélyi magyarok táblája a Békemeneten
Fotó: Palágyi Barbara
 

Egy valamirevaló Orbán-beszédből nem maradhat ki "Soros", meg is volt, hatszor – négyszer simán, kétszer toldalékolva –, és nem, nem volt szó se kapcsolásról se másról. Gyurcsány nem volt, de "2006" kétszer is. Nyilván tizennyolc év távlatából is van még valami rendkívül fontos dolog, ami még nem hangzott el, és most vagy soha elven még gyorsan le kellett szögezni, hogy 2006 (és Soros). Soros többször volt, mint a "Jóisten", talán olyan ez, mint a háború meg a béke. 

 
Orbán Viktor beszéde a Békemeneten

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.