Hányszor mondta ki Orbán Viktor a Békemeneten, hogy "háború"?

  • narancs.hu
  • 2024. június 4.

Narancsblog

Megvizsgáltuk a miniszterelnök beszédét, amit a Békemeneten mondott a híveinek. Nagy meglepetés nem volt, háború és háború, némi Soros és csakafidesz.

Ha esetleg Önnek nincs ideje/kedve/idege elolvasni Orbán Viktor beszédét, amit a Békemenet résztvevőihez intézett, most röviden összefoglaljuk statisztikai módszerekkel, miről maradt le. 

Összesen 44 alkalommal mondta ki Orbán Viktor a Margisztigeten a hallótávolságon belül tartozókodó híveknek, hogy "háború"

- nem, a sajtkészítőkről nem volt szó. Volt sima "háború", "világháború" és persze "háborúpárti" és egyéb permutációk, ezeket mind egy kategóriába soroltuk. Nem vettük ide az olyan kifejezéseket, amelyek nyilvánvalóan kapcsolódnak a "háborúhoz", mint "front" vagy "fegyver", ezek csak hangulatfestő kifejezések, a "bevagonírozásról" nem szólva. Ehhez képest a "béke" kifejezés és annak mindenféle összetétele csak 16 esetben hangzott el.

Ezek szerint a békénél azért valamivel csak fontosabb volt a háború a miniszterelnöknek.

Az "Ukrajna", "ukrán" kifejezések nyolcszor, az "orosz" és "Oroszország" háromszor került elő. 

Érdekes, hogy bár ez a beszéd választásra buzdító beszéd volt – csakafidesz –, Orbán többször emlegette Európát, mint Magyarországot vagy a magyarokat, pedig egyelőre a választások még itthon zajlanak és dőlnek el. Persze az európai parlamenti választás hatása nemcsak itthon érződik majd, ám mintha az önkormányzati választás nem is lenne annyira fontos, az "önkormányzat" kifejezés egyetlen alkalommal került elő. Ki tudja, talán az a taktika, hogy helyben mindenki csinálja a maga dolgát, a szigeten meg a főnök húzza az ívet. Mindenesetre 26-szor hangzott el, hogy "európai", "Európa" és hasonlók, emellett hatszor a "Brüsszel", ehhez képest meg 24-szer a "magyarok", "magyar", "Magyarország". Amint látjuk, a békénél azért fontosabb Európa és Magyarország is.

 
Erdélyi magyarok táblája a Békemeneten
Fotó: Palágyi Barbara
 

Egy valamirevaló Orbán-beszédből nem maradhat ki "Soros", meg is volt, hatszor – négyszer simán, kétszer toldalékolva –, és nem, nem volt szó se kapcsolásról se másról. Gyurcsány nem volt, de "2006" kétszer is. Nyilván tizennyolc év távlatából is van még valami rendkívül fontos dolog, ami még nem hangzott el, és most vagy soha elven még gyorsan le kellett szögezni, hogy 2006 (és Soros). Soros többször volt, mint a "Jóisten", talán olyan ez, mint a háború meg a béke. 

 
Orbán Viktor beszéde a Békemeneten

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.